Hihetetlen, hogy repül az idő. Mintha ma lenne, amikor 1990 decemberében Ferihegyre hívtak, hogy jön Teller. Kevesen tudták, így azon kiváltságosok között voltam, akit az érkezés után bemutattak neki. Ma is előttem van, ahogy hatalmas botjával érkezett a mozgólépcsőn az őt fogadók kis csoportjától kísérve. Nyolcvankét éves volt, ám a hosszú út fáradtsága helyett a várakozás kíváncsisága volt a szemében. Nem véletlenül. Hazajött abba az országba, ahonnan a harmincas években távozott, és ahol a nevét évtizedekig szinte említeni sem volt illendő.