Megrendült ország
A káosz és fosztogatások visszaszorítása jelenti a legnagyobb kihívást a chilei hadsereg számára a szombati, Richter-skála szerinti 8,8 erősségű földrengést követően. A legalább 800 halálos áldozattal járó természeti csapás okozta károkat lapzártánkkor még nem tudták felmérni a latin-amerikai országban, mivel sok távoli hely még megközelíthetetlen a hatóságok számára. Szupermarketet és kereskedelmi központot fosztottak ki és gyújtottak fel Chile második legnagyobb városában. Az 500 ezer fős Concepcion lakosságának ugyanis fogytán az élelme, nem jutnak ivóvízhez, és az elektromosáram-ellátás sem működik. A hatóságok könnygázzal próbálták megfékezni a fosztogatókat, akik közül többeket őrizetbe is vettek, és kijárási tilalmat rendeltek el a városban. A közeli San Pedro de la Pazban tűzoltólaktanyákat és kórházat támadtak meg az elkeseredett lakosok. A rend helyreállítása érdekében a hadsereg további három közép-chilei városban hirdetett ki kijárási tilalmat. A helyzet azonban egyelőre nem javult, ezért Michelle Bachelet leköszönő elnök további erősítést küldött, így 14 ezerre nőtt a katasztrófa sújtotta térségbe vezényelt katonák száma. A nemzetközi segélyek már érkeznek a latin-amerikai országba, de a pusztítás mértékét egyelőre nem tudják felmérni, mivel számos távoli terület, amelyet szintén elért a földmozgás, még megközelíthetetlen. Az elnök szerint ezért leginkább pontonhidakra van szüksége az országnak, de hiánycikknek számítanak az áramfejlesztők, a gyógyszerek és az élelmiszerek is. A fővárosba, Santiagóba érkezett Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, aki közölte, hogy 25 műholdas telefont hozott magával, mert az ország távközlési hálózata súlyosan megrongálódott a katasztrófa során. A föld tengelye is elmozdult A NASA tudósai szerint a chilei földrengés következtében valószínűleg elmozdult a Föld tengelye, és emiatt rövidülnek a napok. A földmozgásokkor ugyanis sziklák százai mozdulhatnak el több méterrel, ami azt jelenti, hogy bolygónkon a tömegeloszlás megváltozik. Ez pedig a Föld forgását is befolyásolja. Richard Gross szerint a mostani katasztrófával 1,26 mikroszekundummal lett rövidebb egy nap, amely változás természetesen nem észlelhető, de állandó jellegű. A tudósok a jelenség megmagyarázására a korcsolyázó példáját hozzák fel: amikor az behúzza a karját, gyorsabban pörög, és ez amiatt van, mert a kar behúzásával megváltozik a forgatónyomaték. A jelenséget már a 2004-es cunami után is megállapították. A szökő-árat előidéző, a Richter-skála szerint 9,1 erősségű földrengést követően 6,8 mikroszekundummal lettek rövidebbek a napok. Tudósok ellenben azt is állítják, hogy a napokat meg is lehet hosszabbítani. Például ha a Kínában található Három Szurdok víztározó megtelne, akkor az 0,06 mikroszekundummal növelné a napok hosszát – állítják a kutatók. A latin-amerikai ország ötven éve nem élt át ilyen mértékű katasztrófát, mint a szombati földrengés, amelynek epicentruma az imént említett Concepciontól 115 kilométerre északkeletre volt, ugyanis közel kétmillió embert érintett, és mintegy másfél millió otthon rongálódott meg vagy dőlt össze. Leginkább régi épületek omlottak össze, köztük történelmi nevezetességek is. A borkultúrájáról világhírű Curico város történelmi negyedének 90 százaléka elpusztult. A földrengés után keletkezett szökőár 200 kilométeres partszakaszon söpört végig, a hullámok egyes helyeken a partoktól 2 kilométernyi távolságra jutottak a szárazföld belsejébe. Az eddigi adatok szerint mintegy 800-an vesztették életüket a természeti csapásban, de az áldozatok száma várhatóan emelkedni fog. A stabilitás földje Chilét egyébként Dél-Amerika egyik legstabilabb és leggazdagabb nemzeteként tartották számon, ahol nem voltak gyakoriak a kontinensre jellemző katonai puccsok és önhatalmú kormányok. Ez alól Augusto Pinochet tábornok tizenhét évig tartó diktatúrája jelenti a kivétel, amely alatt több mint 3 ezer ember halt meg vagy tűnt el. Az ország a demokratikus parlamentáris rendszerre 1988-ban tért vissza. Azóta kereszténydemokrata és szocialista elnökök váltották egymást, mindig koalíciós kormány élén. Az országban egyébként éppen most készülnek elnökváltásra: március 10-én távozik posztjáról Michelle Bachelet, aki 2006 óta állt az állam élén. Ő az ország első női elnöke, aki korábban egészségügyi és védelmi miniszteri posztot is betöltött Ricardo Lagos elnöksége alatt. Bachelet édesapja tábornok volt a légierőnél, aki ellenezte Pinochet katonai diktatúráját, de elfogták, és a börtönben meghalt. Michelle eközben a Szocialista Ifjúság elnevezésű szervezetnél tevékenykedett, ami miatt édesanyjával együtt hetekig fogságban tartották és megkínozták, de később engedték, hogy elmeneküljön az országból. Ezt követően egy ideig Ausztráliában élt, majd Kelet-Németországba költözött, ahol orvosnak tanult, 1979-ben pedig visszatért Chilébe, ahol folytatta tanulmányait. Az 1980-as évek második felében pedig aktív politikai tevékenységbe is fogott annak érdekében, hogy az országban helyreállítsák a demokráciát. 2000-ben szinte az ismeretlenségből kapta meg kinevezését az egészségügyi miniszteri posztra, két évvel később pedig a kontinens egyedüli női védelmi minisztere is lett. Az 1990-es évek második felében egyébként katonai stratégiai tanulmányokat is folytatott. 2004-ben felkérték, hogy induljon az elnökválasztáson a szocialista párt jelöltjeként, amitől először vonakodott, de végül beleegyezett, és 2006-ban győztesen került ki a megmérettetésből. Így Dél-Amerikában ő lett az első nő, aki közvetlen választással került hatalomra, nem pedig úgy, hogy egy volt államfő vagy politikai vezető felesége volt. Ritka jelenségnek számított abban a tekintetben is, hogy egyedülálló anya, férjétől, akitől egyébként két gyermeke született, 1984-ben vált el. Több kapcsolata is volt azóta: az egyik esetben egy fegyveres csoport szóvivőjével folytatott viszonyt, amely 1986-ban megpróbálta meggyilkolni Pinochetet; majd pedig a diktátor egyik támogatójával, aki pedig harmadik gyermeke apja lett. Bachelet hatalomra kerülésekor igyekezett kampányígéreteinek eleget tenni, de politikai szárnyalása 2006 nyarán megtorpant, amikor is több százezer diák kezdett sztrájkba az elnök oktatási reformját követően. Ráadásul a megmozdulások némely esetben erőszakba torkollottak. Emellett pedig a főváros, Santiago új tömegközlekedési rendszerének bevezetése sem aratott osztatlan sikert a lakosság körében. Berlusconival kíméljenek! Az idei januári választásokon a Pinochet-diktatúra óta először került ki győztesként jobboldali vezető, így Bacheletet az elnöki székben Sebastian Pinera követi. Pinerának egyébként egy televíziócsatorna, és egy futballklub van a tulajdonában, valamint a chilei zászlót viselő Lan Chile légitársaságban is nagy részesedést tudhat magáénak. Az 1950-es születésű Pinera abból gazdagodott meg, hogy az 1980-as években bevezette a hitelkártyákat az országban. A Szenátusba 1990-ben került be, és már 2006-ban is versenybe szállt az elnökségért, akkor azonban alulmaradt Bachelettel szemben. Mostani kampánya során arra tett ígéretet, hogy több munkahelyet fog teremteni, több szerepet kapnak a magánvállalkozások a gazdaságban, valamint hogy felállít egy szociális fejlesztési minisztériumot. A jómódú üzletember elhatárolódott Pinochet diktatúrájától, és kifejezte azt is, hogy nem szereti, ha Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökkel hasonlítják össze, aki szintén sikeres médiabirodalommal és futballklubbal rendelkező üzletember. Robinson szigetei és a high-tech Chile földrajzi elhelyezkedése egyedi: 4300 km hosszú és átlagosan 175 km széles sávban nyúlik el a latin-amerikai kontinens nyugati részén észak-déli irányban. Emiatt rendkívül változatos domborzattal és éghajlattal rendelkezik: az ország északi részén található a világ legszárazabb sivataga, az Atacama, a középső, sűrűn lakott területekre a mediterrán éghajlat jellemző, délen pedig gleccserek, fjordok és tavak gazdagítják a tájat. 1888 óta Chiléhez tartoznak Polinézia legkeletibb szigetei, a Húsvét-sziget és a Sala y Gómez-sziget. Az ország részét képezik még a partok előtt 600 km-re fekvő Juan Fernandez-szigetek, benne Robinson Crusoe szigete, valamint chilei külső országrésznek számít a lakatlan Desventurados-szigetek és a chilei antarktiszi terület, ahol tudományos kutatóállomás teljesít szolgálatot. Gazdaságilag Chile a térség egyik legerősebb országa, a réz magas világpiaci ára ugyanis jelentős bevételt hoz az államkasszába. Az 1990-es években a kontinens leggyorsabban fejlődő gazdaságaként tartották számon, de az utóbbi időszakban a térségben tapasztalható instabilitás Chilét is elérte. Az ország legnagyobb kihívásai közé tartozik, hogy a réztől függő gazdaságát diverzifikálja, és hogy a vagyoni egyenlőtlenségeket kezelje. A nemzetközi kapcsolatokat illetően kulcsszerepet játszik az ország a térségben, ugyanakkor régóta komoly területi vitái vannak Peruval és Bolíviával, az utóbbi országgal a Csendes-óceán elérésével kapcsolatosan. Tavaly decemberben az első dél-amerikai nemzetként Chilét hívták meg, hogy csatlakozzon a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez, az OECD-hez. Xynthia megszaggatta Nyugat-Európát 1999 óta, több mint egy évtizede nem söpört végig olyan erős vihar Nyugat-Európán, mint a Xynthia névre keresztelt szélvihar február utolsó hétvégéjén. Az orkán erejű széllökések néhol a 130-150 km/h-s sebességet is elérték. A Xynthia szombaton elsőként az Ibériai-félszigetre csapott le az Atlanti-óceán felől, Portugáliában egy, Spanyolországban három ember halálát okozva. A továbbvonuló vihar miatt a nem végleges adatok szerint 53 francia lakos halt meg a kocsikra vagy éppen házakra dőlt fák, leszakadó faágak miatt, de a legtöbben a tengerparti halászfalvakban lelték halálukat. Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban ugyanis több település is víz alá került a szélvihar által felkorbácsolt nyolcméteres hullámok és a szokatlanul magas dagály miatt. A településekre betörő víz több száz házat teljesen elárasztott. Franciaországban az ítéletidő miatt katasztrófahelyzetet hirdettek. Az elárasztott településekről csónakokkal és helikopterekkel kellett kimenteni a túlélőket. A kidöntött villanyoszlopok és a leszakadt felsővezetékek miatt francia, valamint német oldalon is legalább egymillió ember maradt áram nélkül. A vihar nemcsak az Atlanti-óceán partjainál fekvő államokat, hanem Németországot is súlyosan érintette, itt is több mint 50-en vesztették életüket. A Xynthia földön-,vízen-,levegőben szó szerint megbénította a közlekedést. Az utakat és vasúti síneket a kidőlt fák és törmelékkupacok tették járhatatlanná, míg a Frankfurti Nemzetközi Repülőtéren minden ötödik járatot töröltek a szélsőséges időjárás miatt. Egyes szakértők szerint a Xynthia azért okozhatott ekkora pusztítást, mert a széllökések váratlanul, az éjszaka közepén érték el a lakott területeket, a szokásosnál magasabb volt a dagály, az esőzések miatt fellazult gátak pedig sok helyen már nem bírták a nyomást és átszakadtak. Mivel a vihar által leginkább sújtott, óceánparti települések egyik fő bevételi forrása a nyári turistaszezon, a helyieknek mindössze két-három hónapjuk maradt a helyreállításra. A francia áldozatok részére Sarkozy elnök 3 millió eurós gyorssegélyt ajánlott fel, de az érintettek az Európai Unió szolidaritási alapjából is számíthatnak támogatásra. (Uzoni Eszter)