Ásó, kapa, vészharang
Ezentúl sem fogadják el az egyházi esküvőt államiként, ugyanakkor az első házasok két év alatt 120 ezer forintos nászajándékot kapnak az államtól. Szükség is van a házasság intézményének megerősítésére, hiszen évente alig 40 ezer házasságkötés van, miközben a gyermekek csaknem fele házasságon kívül születik. 2014-ben a tizenöt éven felüli lakosság 42,9 százaléka élt házasságban. Ez a szám az elmúlt évtizedben évente egy százalékkal csökkent, míg alánézett a 43 százalékos határnak. Ugyanez a mutató még 1980-ban 67,4 %, míg 1990-ben 61,2 % volt. Vagyis a rendszerváltás óta a házasságban élők száma csaknem húsz százalékkal csökkent! 2014-ben számlálták a legtöbb elvált személyt is: az ő számuk a 15 évesnél idősebb népesség 13,2 %-át tette ki. A „fejlődés” itt is rohamosnak mondható, hiszen ez az arány 1980-ban 4,7 %, de még 1990-ben is csak 7,4 % volt. Mindezek ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy az előbbiekkel párhuzamosan dinamikusan nőtt a szinglik száma: a 15 éven felüliek harmada nőtlen vagy hajadon. A városi legendával ellentétben, sokkal több nőtlen van, mint hajadon: 2014-ben a férfiak több mint 40 százaléka tartozott a szinglik közé, a nőknek „csupán” 28 százaléka. A házasságon kívüli születések aránya is most ért a csúcsra: a gyermekek 46,2 %-a házasságon kívül születik. Pongrácz Tiborné demográfus szerint a diplomás nők feleannyian kötnek házasságot 20–24 éves korukban, mint a századforduló körül, ugyanakkor kétszer annyian halasztják az esküvőt a harmincas éveik elejére. A fiatal felnőtt népesség iskolai végzettségében bekövetkezett pozitív változás és a diplomások halogató magatartásának erősödése egyaránt hozzájárult az első házasságkötések átlagos életkorának emelkedéséhez. A házasságkötések száma – az első világháborús évek kivételével – 2010-ben ért mélypontra, akkor mindösszesen 35 520 pár állt az anyakönyvvezető elé. A csökkenés az elmúlt években megállt, sőt lassú emelkedés is kezdődött, hiszen 2013-ban már 36 900 házasságot kötöttek. Persze hol van ez a szám az 1970. évi 96 612-től?! Az elmúlt két évtizedben jelentősen változott az élettársi kapcsolatok megítélése. A házasság nélküli élettársi viszony korábban deviánsnak tartott együttélésből elfogadott párkapcsolati formává avanzsált. Az 1970-es évek elején az élettársi kapcsolatok aránya az összes család százalékához viszonyítva 2,1 százalék volt, 2001-re ez 9,5 százalékra, 2005-re tíz százalék fölé emelkedett. Az elmúlt években nálunk is egyre elterjedtebbé vált az úgynevezett látogató partnerkapcsolat. Ez esetben nem alkalmi kalandról van szó, mert a partnereknek nincsenek más tartós párkapcsolatai, ám külön háztartásban élnek. Ez a különélés lehet tudatos, önként vállalt, de lehet külső kényszerre visszavezethető is, például munkahelyük távolsága vagy a lakáskörülmények miatt nem tudnak összeköltözni. Ezekkel a társadalmi változásokkal a jog is igyekezett lépést tartani, igaz, jelentős követési távolsággal. 2014. március 15-ben hatályba lépett új Polgári törvénykönyv (Ptk.) teljesen új jogintézményként szabályozza többek között az élettársi tartást. A törvény szerint „a közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben” élők minősülnek élettársnak, így az azonos nemű párok is élhetnek élettársi kapcsolatban. Ugyanakkor az élettársak nem kerültek be a közeli hozzátartozók közé. A bejegyzett élettársak jogait a rájuk vonatkozó 2009. évi XXIX. törvény védi, amely kimondja, hogy ezek – a törvényben felsorolt kivételektől eltekintve – megegyeznek a házastársakéval. A jogfejlődés jól megfigyelhető az Alkotmánybíróság határozataiban is. 1995-ben a taláros testület kimondta, hogy azonos neműek között is létrejöhet élet társi jogviszony, majd 1997-től meghatározott feltételek fennállása esetén az élettárs is kaphatott öz vegyi nyugdíjat. 1998-tól pedig a családi pótlék tekintetében sem lehetett különbséget tenni a házasságból és az élettársi viszonyból született gyermek között. Aztán 2005-től a 30. életévüket be nem töltött élettár sak is kérhettek állami kezességvállalást lakás építéséhez vagy vásár lá sához. Az alkotmánybírák a 154/2008. (XII. 17.) AB határozatukkal megsemmisítették azt a törvényt, amely különböző és azonos nemű párok számára egységesen szabályozta a bejegyzett élettársi kapcsolatot, és mögöttes jogként a há zasságra és a családra vonatkozó összes jogszabályt megfelelően alkalmazni rendelte. Ennek a döntésnek az volt az alapvető indoka, hogy a különneműek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat ne jelentse a házasság megkettőzését, „leértékelését”. Ezt követően a törvényhozó újraalkotta a törvényt, amely most már csak azonos neműek számára te szi lehetővé a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését. Az elmúlt hónapokban a kormányzat két fontos döntést is hozott a házasság intézményével kapcsolatosan: egyrészt megerősítette az egyházi és a polgári esküvő különtartását, másrészt adókedvezményt vezetett be az első házasok számára. Múlt év december 8-án Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője azzal a kérdéssel fordult a parlamentben az igazságügyi tárcához, hogy elfogadhatják-e a jövőben az egyházi esküvőt államiként? Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában a magyar püspökök hivatalos álláspontjára hivatkozott, amely szerint a párhuzamos házasságot javasolják, és örülnek annak, hogy több mint száz éve egymás mellett működik a két intézmény. Az Országgyűlés november 18-án fogadta el az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvényt. A jogszabály a házasságkötési kedv növelése érdekében 2015. január 1-jétől új adóalap-csökkentő kedvezménnyel, az úgynevezett első házasok kedvezményével bővíti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt. Ennek lényege: január 1-jétől a 2014. december 31-e után házasságot kötött minden olyan házaspár, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti, jogosult 24 hónapon keresztül havi 5000 forint adókedvezményre. Vagyis az összevont adóalapba tartozó jövedelem havi 31 250 forinttal csökkenthető. A kedvezményt a házastársak az összeg megosztásával közösen érvényesíthetik, de az adólevonást kizárólag egyikük is igénybe veheti. Nem zárja ki az első házasok kedvezményét, ha a házasság megkötésekor a házastársak bármelyike meglévő gyermekre vagy magzatra tekintettel már jogosult családi kedvezményre. Amennyiben a 24 hónapos időtartamon belül a családi kedvezményre való új jogosultság magzatra tekintettel vagy gyermek örökbefogadása miatt nyílik meg, az első házasok kedvezménye tovább már nem érvényesíthető. A kedvezmény természetszerűleg nem jár a továbbiakban, ha a házasság a 24 hónapos időtartamon belül felbomlik. forrás: Jogi Fórum