Tessék mosolyogni a kamerába!
Roccsi alábbi levelében arra kíváncsi, mi értelme van traffipaxolni, ha előre bemondják, mikor és hol kell számítanunk arra, hogy megörökítik száguldásunkat az utókor számára. Egy dolgot nem nagyon értek (vagyis többet sem, de az most nem ide tartozik) amin ma reggel gondolkoztam el rádió hallgatás közben. A népszerű "traffipax hirek" volt adásban, ami - mint azt a legtöbben tudjuk - azt hivatott közölni az utazó közönséggel, hogy mikor, merre mosolyogjunk illetve tetszés szerint akár fékezzünk, mert hazánk dicső rendőrei éppen a sebességünket mérik. Én ebben azt nem értem, hogy ezt miért kell bemondani? Miért jó az nekem - nevezzünk engem törvénytisztelő, fiatal de már régen lehiggadt, kisgyermekkel rendelkező sofőrnek - hogy a vadul száguldozó bmw-s, mercis, suzukis, velorexes, akármit vezető emberke a rádiót hallgatva lelassitson arra az 1 km-es szakaszra, majd kaján vigyorral az arcán újra feltolja a sebbességét a megengedett többszörösére. Ahelyett, hogy az ámokfutásos sztárfotó után jobb esetben a jogsija, rosszabb esetben egy nagyobb birság, legrosszabb esetben egy kisebb kenőpénze bánja a szabálysértését. (Utóbbira persze hazánkban kicsi az esély, ugye...)[...] Bővebben!