Gyalogosan közlekedni gyakorlatilag életveszélyes. Még érzékenyebben érinti ez azokat, akik mindezt babakocsit tolva teszik, vagy próbálják tenni, ahogy Gyula is. Az "úriember", akiről írnék, szintén későn lett kezdő apa, mint én. Én egy kissé érzékenyebben reagálok olyan dolgokra, amikor veszélyben érzem 9 hónapos kislányom a mindennapos sétája során. Azt már megszoktam, hogy lassítás nélkül zúznak el kb 20-30 centire a hátam mögött az autósok a párhuzamos közlekedésre alkalmas utakon, miközben autóstársuk átengedett. Az sem ritka, hogy néhány 17-18 éves frissjogsis hülyegyerek a megálló kocsisort kikerülve veszi célba az általam, vagy feleségem által tolt babakocsit. Volt mostanában elég baleset, és vannak, amiknek a híre el sem jut hozzánk. A történet úgy teljes, ha megosztom azt az egy hónappal ezelőtti, akkor örömteli eseményt, aminek kulcsfigurája szintén főhősünk lesz. Hazafelé tartva kisvárosunk kórházának főbejárata előtti keskeny utcán kell mindennap elhaladnom. Aznap valami miatt óriási dugó alakult ki az amúgy forgalmas részen. Főhősünk vihette haza a kórházból újszülöttjét, természetesen a 20m-re levő parkolót nem vette igénybe, hanem nagyvonalúan megállt az út közepén, és gondos apa módjára bekötötte a babát a helyére a babahordozóban. Aki "épített" már be ilyen babahordót, az tudja, hogy ez gyakorlottan is legalább 2-3 perc, gyakorlat nélkül akár 5 perc is lehet. Senki nem dudált, nem kiabált, megértően fogadtuk a szitut. A hab a tortán, hogy az "úr" egy (Citroen-Hyundai-Nissan-Gagyi) márkakereskedés logojával díszített Nissan Note-tal tette mindezt, sokan ismerjük látásból, hiszen régóta dolgozik Nissan értékesítőként.[...] Bővebben!