Fábry és az inkvizítorok
Orosz, Bánó, Bakács, korábban Aczél, Verebes, mind esküdt ellenségei az ellenzéknek. Nem az a baj, hogy van kialakult világnézetük, és mit ad Isten, az éppen baloldali, hanem az, hogy ennek a közszolgálati televízióban nyíltan is hangot adnak. Azt ugyanis ott nem lehetne. De hát olyan országban élünk, ahol ezt minden további nélkül meg lehet tenni és a baloldali sajtóban ehhez hallgatással, elhallgatással még asszisztálnak is. Az intjerú Bakács Tibor kérdezi, hogy Fárby nem érzi-e magát felelősnek a helyzet ilyetén mód történő elmérgesedéséért. A hihetetlen kérdés után megnéztem, vajon hány másik, Fábrynál jóval érintettebb személynek tehette volna fel a műsorvezető a fentebbi kérdést. Nos, március 21-én Kóka János, Fodor Gábor, Szilvásy György és Kuncze Gábor, március 28-án Kóka János, Molnár Gyula, Gergényi Péter, Grespik László, Kondorosi Ferenc, Farkasházy Tivadar tette tiszteletét a műsorban. Egyiknek sem tette fel a kérdést Bakács. Pedig ha valakiknek, akkor a fenti urak politikai teljesítményéhez jobban illett volna a kérdés. Nagy József Nagy Józsefé azonban az interjú legvisszataszítóbb momentuma. Nagy szerint „…ebben a műsorban kérdések hangzanak el, aki bejön ebbe a műsorba, az ezekre a kérdésekre válaszolhat…” És miután ebben a műsorban csak kérdeznek, Nagy gyorsan a következőket mondja(!) Fábrynak a Heti Válaszban adott interjúja kapcsán: „…Azért ebben elképesztő állítások hangzanak el…” De a beszélgetés többi része is érdekes. Szó szerinti idézet következik: - Heti Válaszban jelent meg önnek egy címlapos interjúja - mondja Nagy József. - Így van - mondja Fábry. - Ezelőtt tán kettő héttel. Azért ebben elképesztő állítások hangzanak el. - No! - Csak egyet hadd olvassak föl ezek közül. Például azt mondja szeptember tizennyolcadika kapcsán. - Igen? - Ugye a tévészékház ostromáról beszélek, hogy még mindig folynak az ellentmondásos rendőri tanúvallomások alapján indult eljárások. Ezeket be kell szüntetni, amnesztiában kell részesíteni a már elítélteket. Na most ugye, egy ország láthatta, hogy... - Talán az eredeti verzióban benne volt, hogy jogtalanul elítélteket. Jó, helyes, világos - mondja Fábry. De Fábryban is motoszkál az, ami mindannyiunkban, akik olvastuk az interjút: de hát én ezt nem mondtam… illetve amit mondtam, az október 23-ára és nem szeptember 18-ára vonatkozott. Azért a helyzet így mindjárt más. Az előbbi esetben történt rendőri fellépés kétségességét nem kell magyarázni, az utóbbi esetben viszont szinte kivétel nélkül brutális jogsértések történtek a randalírozók részéről. Őket védeni egyenlő a szalonképtelenséggel. És ezt Nagy is tudja. Ezért próbálkozik. Sikertelenül. Viszont én eddig őt visszafogott, korrekt embernek ismertem. Remélem, ez is csak oda nem figyelés és nem szándékosság. Aztán a kérdés, amit Fábry rendszerszerűen kap meg a baloldaliaktól: „…meddig mehet el egy humorista ön szerint, vagy egy showman meddig mehet el ön szerint a politikai szimpátiáknak, illetve a politikai antipátiáknak a megvallásában…” De ezt a kérdést sem kapja meg Nagy Józseftől sem Sas József, sem Farkasházy, sem Verebes sem pl. Nádas György, aki jelenlétével emelte az április 1-jei MSZP nagygyűlés fényét. Szdsz és parlamentarizmus …Pillanatnyilag a helyzet az – mondja Fábry hogy az SZDSZ támogatottság 2%, vidéken a rabmadarak szövetsége megszűnt… Erre jön Bakács, aki szó szerint kiabálja: „…hát nem örülhetsz ha demokrata vagy, hogy elsorvad a parlamentarizmus…” Félve kérdezem: mi köze van a parlamentarizmusnak ahhoz, hogy az SZDSZ benn van-e a parlamentben vagy nincs? Pártok létrejönnek, megszűnnek, bekerülnek az országgyűlésbe és kikerülnek onnan. Ez a parlamentarizmus egyik lényeges ismérve. Remélem nem attól lesz egy ország parlamentáris berendezkedésű, hogy az SZDSZ benne van vagy sem, mert akkor az USA, az Egyesült Királyság, Svédország, és egész Európa komoly gondokkal küszködhet… Várom azok jelentkezését, akik meg tudják mondani, hol lehet olyan interjút nézni Magyarországon, ahol 3 kőjobboldali vegzálja interjú közben így Farkasházyt, Gálvölgyit, Verebest. A válaszokat a kommentek közé! Köszönöm! Addig is mindenkinek kötelező olvasmány! Fábry Sanyi: Néhány lehet, néhány igen és néhány nem Jancsó Miklósnak és Grunwalsky Ferinek (Élet és Irodalom, 2002. április)