Többlet az egészségbiztosítás kasszájában
A kormányzati megszorító-intézkedések nyomán spórolás tapasztalható szinte minden területen (és itt nem a Fidesz által bicskanyitogató módon kommunikált vásárhelyi esetre gondolok). Azért mondom, hogy „szinte”, mert vannak olyan területek, ahol még mindig a pazarló szemlélet uralkodik, a közpénzekkel való megfontolt bánásmód helyett (ilyen például a 4-es metró kérdése, ahol Demszky Gábor, főpolgármester egy a költségek drasztikus növekedését firtató újságírói kérdésre többek között azt válaszolja, hogy „…Élhető tereket akarunk létrehozni, ez pedig drága…”, de ilyen az államtitkári fizetések emelkedése is.). Értelemszerűen az évtizedek óta „pazarló” egészségügyet is elérte a spórolás kényszere, amely a legkülönbözőbb formában segítette hozzá az e-kasszát ahhoz, hogy szufficites legyen: 2006. szeptember 1-jétől emelkedett az egyéni egészségbiztosítási járulék, az eddigi 4 százalék helyett 6 százalékra. 2007. január 1-jével további 1%-kal 7%-ra nőtt a járulék mértéke; A havi 1950 Ft tételes egészségbiztosítási hozzájárulás – az ígéretek ellenére – megmaradt; Megszűnt a lakosság ingyenes gyógyszerellátása, a közgyógy-ellátottak kivételével mindenkinek meg kell fizetnie a patikákban legalább a 300 Ft-os dobozdíj mértékét; Február 15-e óta vizit- és kórházi napidíjat köteles fizetni mindenki a törvényben meghatározottak kivételével; A kórházi kapacitásokról szóló törvény értelmében 16 ezerrel csökkent az ún. aktív ágyak száma. Ha alaposabban belepillantunk az OEP által nyilvánosságra hozott első 3 havi jelentésekbe (van egy teljes és egy rövidített változat is), akkor azt lehet látni, hogy az első két hónap remekül teljesít (31.271 mrd többlet), a 3. hónap azonban már 13.503 mrd Ft hiányt mutat. Így alakul ki az első 3 hónap 17.768 mrd Ft-os pozitív egyenlege, amely az előzetesen várt -6.875 mrd Ft-hoz képest valóban 24 milliárd Ft-os többletet mutat, de csak ahhoz képest. A valóságban a többlet tehát pontosan 17.7 mrd szemben a Népszabadságban és még több más helyen is megjelent hírrel. A többlet több tényezőből adódik (lásd fentebb), de egy tényező toronymagasan kirí a többi közül: Csak az első három hónapban 32,8 mrd Ft-tal több folyt be a járulékbevételek növekedésének köszönhetően, úgy, hogy az első 3 hónapban az egész évre tervezett járulékok 20%-át teljesítette csak a büdzsé az időarányos 25% helyett. Az OEP kasszáját egy további tényező dagaszthatja még, ez pedig az ún. rabatt intézménye, amely azt jelenti, hogy a gyógyszergyártóknak és forgalmazóknak „a jövőben kötelező rabattot (árkedvezményt) kell fizetniük a forgalmuk után.” A gyógyszergyártók és gyógyszerforgalmazók befizetései az előzetes tervek szerint majd 25 milliárddal haladják meg a tervezettet 2007-ben 2006-hoz képest. Egyes sajtóhírek szerint ez kb. 50 milliárd Ft-os terhet ró rájuk. Vagyis mindent egybevetve az egészségügyi kassza egyenlegének javulása két egymással párhuzamosan futó folyamat következménye: egyrészt nőnek a bevételek (járulékok és egyéb befizetések formájában), másrészt csökkennek a kiadások is (kórházi ágyszám-csökkentés és mintegy 1,5 ezer orvos, valamint 7,5 ezer egészségügyi szakdolgozó elbocsátása formájában).