Csoda Lágymányosban. Hogyan lett a mocsárból a magyar Szilícium-völgy?
Lágymányos egy viszonylag kis terület Újbudán belül, hiszen a Bartók Béla út, a Duna, a körvasút, illetve a Fehérvári út határolja. Mégis jelentős intézmények és kereskedelmi ingatlanok épültek a területén, hiszen egyrészt itt található a Műszaki Egyetem és az ELTE kampusza, az épületek a parkos környezetben elszórtan, élhető egyetemi világot teremtenek, másrészt jelentős irodakomplexumok töltik meg a Duna-part környékét, harmadrészt pedig az Allee a kiskereskedelmi egységeivel, irodáival, lakásaival és a Fehérvári úti piaccsarnokkal együtt Újbuda központjaként funkcionál. A Lágymányosi tó tündöklése és bukása Mondhatnánk, hogy ez maga a csoda, hiszen ha visszamegyünk az időben jó másfél évszázadot, akkor Lágymányos még nem is létezett. Legalábbis Lágymányos jelentős része biztosan nem. Ugyanis akkoriban a Duna jóval nagyobb mederben rohant a Fekete tenger felé, errefelé pedig egy bizonyos Kopaszi zátony uralta a tájat, amelyen hideg téli napokon feltorlódott a jég, hogy aztán súlyos árvizeket okozzon a folyó mindkét partján. Lágymányos mai keleti területén a Duna iszapos, sekélyes ártere húzódott. Az egyik leghíresebb árvíz az 1838-as volt, amelyet Pest nagyon megsínylett, mindenki hallott már Wesselényi Miklós báró hőstetteiről, amikor egy hajós mentőcsapat élén menekítette az embereket az összeroskadó házakból. Az árvizet követően kezdtek el azon gondolkodni, hogy a Gellérthegytől délre húzódó partszakaszon a Duna medrét szabályozni kell, hogy máskor ne fordulhassanak elő ilyen katasztrófák. Végül az 1867-es kiegyezés után felépítették a Kopaszi gátat, amely egy hosszan déli irányban elnyúló földnyelv volt, és mögötte egy valóságos tó alakult ki, amit Lágymányosi tónak neveztek el. Az aranykor és később Majd ahogy fejlődött a város és zajlottak az újabb ingatlanfejlesztések, hiszen a dualizmus ötven éve Magyarország és Budapest egyik aranykora volt, úgy töltötték fel a sekély vizet és csökkent a tó területe. Több ingatlanszegmensben is történtek itt beruházások, így 1908-1912 között épült fel a Budafoki úton a Műegyetemmel szemben a Lágymányosi Dohánygyár. 1961-ben itt kezdték el gyártani hazánkban először a filteres cigarettákat, majd az üzemet 1965-ben bezárták, a termelés vidékre került. Még ma is láthatók a gyár egyes épületrészei. Egy kőhajításnyira innen a Műegyetem központi épületét 1909-ben adták át Hauszmann Alajos tervei alapján, amely végleg megpecsételte a Lágymányosi tó sorsát. A környéken három híd is épült, így Buda ezen déli területe egyre népszerűbb övezetté vált. A Gellért Hotel és Gyógyfürdő pedig 1912–1918-ban épült szecessziós stílusban, amely Magyarország első luxusszállodája volt akkoriban. Az 1930-as években az összekötő vasúti híd környékét is feltöltötték. Majd a fejlődés 1945 után is folytatódott. A városnegyed egyik meghatározó része a Lágymányosi lakótelep, amely 1956-1964 között készült el több ütemben. Később itt húzták fel a MOL székházát is 1970-ben is, persze akkor még más néven működött az olajtársaság. Új városnegyed épült Majd egészen 1990-ig kellett várni, hogy a területen ismét fellendüljenek a beruházások. A rendszerváltást követően sokáig tervezgették az 1996-os világkiállítást, amelyet később a Kormány lemondott. A helyszín Lágymányos hatalmas szabad területe lett volna, ahol egybekötötték volna a gigaprojektet az új egyetemi tömbök építésével. Majd 1996-ban megalakult a Informatikai és Technológiai Innovációs Park Zrt., hogy a szóban forgó lágymányosi területet fejlessze, miután elkészült a Rákóczi híd. Egy igazi tudásközpontot álmodtak ide egyetemi élettel, kutatóhelyekkel és olyan irodaépületekkel, amelyek innovatívak és az új évezred igényeit elégítik ki. Ez már előrevetítette, hogy a helyszín az informatika és az infokommunikáció fellegvára lehet. A Világkiállítás sohasem valósult meg, de szerencsére az egyetemi városrész felépült. Az ELTE lágymányosi kampuszának építése 1994-ben kezdődött meg, és egészen 2001-ig tartott, a közel egy évtized alatt elkészült az Északi és a Déli Tömb. Majd 2011-ben átadták az első digitális csillagvizsgálót is, illetve itt kapott helyet az ELTE Természetrajzi Múzeuma és számos modern laboratórium is. A BME története csaknem egy évszázada egybefonódik Lágymányossal, hiszen az 1909-ben átadott főépület mellett folyamatosan alakult ki az egyetemváros. Csak 1949-től az 1980-as évek elejéig 11 épület készült el a környéken. A majdnem világkiállítás helyszínén pedig az I és a Q tömb épült fel 2010-re némi csúszás után. A kapcsolódó Tüskecsarnok kivitelezése évtizedeket csúszott, végül 1-2 éve csak átadták. Egyetemi és munkahelyi kampuszok A Duna-parti területen azonban nem csak egyetemi tömbök épültek, hanem egy szellős elrendezésű munkahelyi kampusz is létrejött Infopark néven. Közép-Kelet Európa első innovációs és technológiai parkja számos egyedi stílusú irodaépületet foglal magában, amelyek több tulajdonos birtokában vannak, így például nemrég vásárolt itt irodaházat a Diófa Alapkezelő is. A hét épületből álló irodapark a technológiai vállalatok igazi gyűjtőhelye, ahol többek között az IBM, a Magyar Telekom és az IT Services Hungary kapott helyet. Az irodaparkban közel 100 000 m2 bérbeadó terület épült fel 2009-ig, ahol mintegy 7 ezer alkalmazott dolgozik. De a szomszédságban a lakótelephez kapcsolódva elkészült 2004-ben a Science Park is közel 30 ezer m2-nyi bérbeadható területtel, ahol az Ericsson a legnagyobb bérlő. A két tömbből álló irodakomplexumot 2012-ben teljes felújították műszaki szempontból. Azonban még mindig nem értek véget a fejlesztések a negyedben, hiszen a Wing tavaly jelentette be, hogy a terület Duna felőli sávjában építik meg az Ericsson új hazai központját „Ericsson Ház” néven. A 24 ezer m2-es épületbe költözik át a cég budapesti technológiai inkubátorháza, az Ericsson Garázs, valamint itt kapnak helyet a K+F központ fejlesztő laboratóriumai is. De a beruházó itt nem állna meg, hiszen még egy ugyanekkora épületet tervez a szomszédos területen. Újbuda új városközpontja Lágymányoshoz tartozik Újbuda városközpontja is, ahol szintén jelentős változások történtek az elmúlt években. Az emblematikus Buda Skála helyén épült meg az Allee kereskedelmi komplexum bevásárlóközponttal, irodákkal és lakásokkal együtt, miközben a piaccsarnok is teljesen megújult. A 46 ezer m2-es Allee 2009-ben nyitotta meg kapuit, ahol a 140 üzlethelyiség mellett többek között egy 13 termes mozi, fitneszközpont és egy Interspar is üzemel. A komplexum része a 7 ezer m2-nyi irodaterületet kínáló Allee Corner és a 89 lakásos Simplon Udvar lakópark is. A 11 ezer m2-es Fehérvári úti piaccsarnokot, amelyet eredetileg 1977-ben adtak át, a kétezres évek első évtizedében felújították, így fedetté vált a piactér, illetve 2009-ben hozzátoldottak egy árufeltöltő- és egy irodaszárnyat. Időközben elkészült a négyes metró is, amely Lágymányost számos földalatti megállóval népesítette be, valamint az egyes villamost áthozták Budára a Rákóczi hídon keresztül. Így a terület északi és középső, illetve déli része is nagyszerűen be van csatornázva Budapest tömegközlekedési hálózatába, vagyis a mobilizálható Y-generáció a parkosított környezetben valószínűleg még nagyon sokáig jól fogja magát érezni. Kép: Fortepan Kövesse a realista.hu hírportált a Facebookon, Instagramon, Linkedinen.