Júdás mexikói követői
Ramón az utcán él, másfél saroknyira a lakásomtól. Hosszú, ősz szakállából kedves mosoly kerekedik minden járókelő felé. Ha arra járok, adok neki valamit, gyümölcsöt, péksüteményt. Pár napja meglepő szavakkal kezdte beszélgetésünket: - Én egy decens tolvaj vagyok. Csak attól lopok, aki gazdag. - Ezt talán rám értette, gondoltam, de szavai megnyugtattak, kinyilatkozását felháborodása váltotta ki: egy kezdő zsebtolvaj egy szegény flótás pénztárcáját lovasította meg, s ráadásul a meglopott ember a közelben él.