Oldal.Info
Szerkesztőségi barométer
Feltételezem, hogy rajtam kívül is sokan vannak, akik még mindig rágódnak a The State of News Media 2008 jelentésen, közben meg már itt a Newsroom Barometer. "Szerencsére" az utóbbi fizetős, ezért csak kivonatolva szakad a nyakunkba. Miközben a "State" az amerikai média állapotát vizsgálja, a World Editors Forum és a Reuters megbízásából készült Barometer 120 ország 700 szerkesztőjével készült interjúkon alapul. A felmérés szerint a szerkesztők továbbra is optimisták, ugyanakkor világosan látszik, hogy a legtöbben tudomásul vették a multimédia forradalom tényét és szinte senki nem gondolkodik már "tisztán nyomtatott" (print only) kiadványban. A felmérés legfontosabb tanulságai: A megkérdezettek 86%-a hisz benne, hogy az integrált (print-online) szerkesztőség működtetése előbb-utóbb általános gyakorlattá, szakmai normává válik. A szerkesztők 83 %-a szerint 5 éven belül az újságírók képesek lesznek bármilyen médiatípus számára anyagot készíteni. (Feltételezem, hogy a kutatási jelentés szerkesztői itt a nyomtatott és az online médiára gondoltak.) A válaszadók 2/3-a úgy gondolja, hogy a szerkesztőségi munkák egy része annak ellenére kihelyezésre (outsourcing) kerül, hogy azt a szerkesztőségi dolgozók hevesen ellenzik. A tavalyinál 3 százalékkal többen (44 %) hisznek abban, hogy a jövőben az internet lesz a legelterjedtebb hírolvasási platform. (A tavalyi 35 %-kal szemben idén 31% szavazott a nyomtatott lapokra, 12 % a mobilra és csupán 7% az e-papírra.) A felmérésben résztvevő szerkesztők 35%-a számára az újságírók digitális (new media) átképzése rendkívül fontos ahhoz, hogy megmaradjon az újságírás magas színvonala. A tavalyi 22%-hoz képest idén 31% emelte ki az új újságírók toborzásának a fontosságát. Idén már a szerkesztők 56 %-a gondolta úgy, hogy a jövőben a híreknek ingyenesnek kell lenniük. (Tavaly még csak 48% volt ezen a véleményen.) A válaszadók harmada a fizetős modellben hisz, a többiek bizonytalanok. A megkérdezettek kétharmada fontosnak tartja a véleményoldalakat és az elemzéseket, szerintük ezek további növekedése várható. A szerkesztők többsége (58%) azon a véleményen van, hogy az újságokat fenyegető legnagyobb veszély a fiatal olvasók számának csökkenése. Miközben tehát a szerkesztők világosan látják, hogy a szerkesztőségi integráció, a multimédiás tartalomkészítés és az ehhez szükséges munkaerő megszerzése, illetve átképzése a következő időszak feladata, erős bennük a félelem, hogy nem kapják meg a mindehhez szükséges pénzt. A legfelső vezetői szinten ugyanis továbbra is kockázatosnak tűnnek a szerkesztők szerint szükségesnek és elkerülhetetlennek tartott befektetések, mivel azok megtérülése egyelőre kétséges. Nem tudom, hogy a megkérdezettek között voltak-e hazai szakemberek? (A résztvevők összetételét ismertető ábrából csupán az derül ki, hogy a válaszadók 5%-a volt kelet-európai. (Igen, "onnan" nézve mi "keletiek" vagyunk, hiába is szeretnénk magunkat a "közép-európai" meghatározással megkülönböztetni "azoktól".) Kíváncsi lennék rá, milyen válaszokat adtak/adnának a hazai szerkesztők ezekre a kérdésekre! Nem tudom például, hol merülhet fel komolyan a szerkesztőségi integráció gondolata? Nem arra gondolok, ahol a hagyományos szerkesztőség rovatvezetőinek fennhatóságát kiterjesztik a webre is, hanem arra, ahol a nyomtatott szerkesztőségben, tévében, rádióban dolgozó újságírók dolgozzanak a webre is. Nem szívességből, hobbiból, hanem úgy, hogy ez a munkájuk természetes része. l Valamikor majd eljön ez az idő is. Azt hiszem, addig még sok Newsroom Barometer összefoglalót olvashatunk