Óz, a csodák csodája a Vígben - Zenés mesét rendez Marton László
Az Óz, a csodák csodája című zenés mesét mutatja be szombaton a Vígszínház Marton László rendezésében, Békés Pál és Sztevanovity Dusán fordításában, a nagyszínpadon. Váratlan trükkökre kész a díszlet A különleges látványvilágú előadás díszletét Kentaur (Erkel László) tervezte, a jelmezeket Benedek Mari, a bábokat pedig Hoffer Károly. Az Óz bábrendezője Ellinger Edina, az előadás koreográfusa pedig Juronics Tamás. A legváratlanabb trükkökre és mozgásokra kész díszlet, a koreográfia, a manóvilágot megjelenítő bábok, a fény- és vetítéstechnika, a színpompás jelmezek együtt páratlan élményt kínálnak a nézőknek. L. Frank Baum (1856-1919) varázslatos meséje a gyermek- és ifjúsági irodalom egyik legfontosabb alkotása, először 1900-ban jelent meg. Victor Fleming világhírű, két Oscar-díjjal jutalmazott filmje pedig Judy Garlanddal a főszerepben 1939-ben készült. Óz, a csodák csodája a Vígszínházban: "Sok közös vonást találok" A Dorothyt alakító Szilágyi Csenge elmondta, hogy szereti a meséket, és az Óz, a csodák csodája különösen nagy kedvence. "Sok közös vonást találok Dorothy és saját magam között, mert neki is nagy az igazságérzete, és ő is kitartóan tud küzdeni a kitűzött céljáért. Igazán hálás szerep, szeretem" - fogalmazott a színésznő. A Nyugati boszorkányt megformáló Kútvölgyi Erzsébet nagy örömmel vetette bele magát a szerepébe, mert szeret gonoszt játszani, remek színészi feladatnak tartja. Óz szerepében Lukács Sándor látható, aki kiemelte: a mese nemcsak a gyerekekhez, hanem a felnőttekhez is szól, mert az alapvető emberi értékek jelennek meg benne: a jóság, az emberség, a félelem és bátorság, és az emberi esendőség. A Vígszínház előadásában Dorothyt Szilágyi Csenge és Pájer Alma alakítja, mellettük Telekes Péter, Wunderlich József, Csapó Attila, Lukács Sándor, Tahi Tóth László, Hegyi Barbara és Kútvölgyi Erzsébet játszik a produkcióban. A darabot Békés Pál, a dalszövegeket Sztevanovity Dusán fordította. Nem mese - Ajánló a darab elé: Dorothyt, a kansasi lányt és kutyusát, Totót hatalmas tornádó ragadja el. Egy csodás, ismeretlen helyen, Manóföldön ébrednek fel. A kansasi házukat is odapottyantotta a tornádó, egyenesen a gonosz keleti boszorkány fejetetejére, csak a piroscipős lába látszik ki alóla. A manók ujjongva fogadják a kislányt, aki végre megszabadította őket, Glinda, a jótündér pedig megajándékozza Dorothyt a gonosz keleti boszorkány varázserejű cipellőjével. A kislány szeretne hazajutni a családjához, de ehhez végig kell mennie Totóval a sárgaköves úton. Útjuk során találkoznak a Madárijesztővel, a Bádogemberrel és az Oroszlánnal. A Madárijesztő egy kis észre, a Bádogember szívre, az Oroszlán pedig bátorságra vágyik. Dorothy és új barátai együtt mennek tovább a sárgaköves úton, hogy eljussanak Smaragdvárosba, és megkeressék Ózt, a nagy varázslót, mert azt remélik, Óz majd segíteni fog rajtuk, és teljesíti mindenkinek a kívánságukat. Az út során fantasztikus kalandokba csöppennek, ám a gonosz nyugati boszorkány folyton akadályt állít eléjük, mert meg akarja kaparintani a rubinpiros cipőt. Végül Glinda segítségével Dorothy, Totó, Madárijesztő, Bádogember és Oroszlán megérkeznek Smaragdvárosba, Óz, a nagy varázsló palotájának kapujához… Forrás: MTI, Vígszínház Fotó: Szkárossy Zsuzsa