Morzsóka örül(t)
A nap fűszere: "Gyűlölök és szeretek. Miért? Nem tudom én se, de érzem: így van ez, és a szívem élve keresztre feszít." Catullus /ezt a pár sort középiskolában meg kellett tanulnunk. azóta is sokszor eszembejut. és elskandálom magamban...most ráadásul szívemből szól/ Hát ez a bejegyzés megelőzte korát. Akarom mondani korábban íródott mint hogy összetörtem:) De sajnálom kitörölni. Látszik. Vasárnap délben még boldog voltam...még örültem. Most olyan nihil minden. De azért legbelül..mélyen...valahol...még mindig érzem azt az örömöt. Íme. Ilyen voltam vasárnap délben. Érdekes dolog ez az ég és föld:(: Köszönöm Max és anna ajánlását...már nézegetem a programot. Csak sajnos nincs időm, hogy tüzetesebben átvizsgáljam a lehetőségeit:). Meg posztolni sem nagyon van időm. Talán még ez e hét húzós lesz, remélem utána nyugisabb lesz egy kicsit. A lényeg, hogy örülök..sok minden miatt...de most éppen azért, mert szépíthetem, kicsinyíthetem a bénácska fotóimat:)))) Kellenek ilyen apró örömök...meg persze nagyok is. De szerencsémre azok is akadnak...példának okáért itt van mindjárt a blogom. Vajon lehet ilyet mondani, vagyis írni, hogy szeretem??? Nos én írok. Szeretem a blogomat:))) Ezáltal magamat is szeretem. Na nem nárcisztikus egoista módon...bár néha úgy is:)... Most azon mélázok, hogy kerekedett ilyen hülye bejegyzés abból kiindulva, hogy köszönöm a programot:). Ja. Tudom. Kockafejem nőtt a sok munkától...fáradt vagyok...és ilyenkor extrán alkalmas vagyok arra, hogy hablatyoljak...mindenféle hülyeséget. Mint most is. Az agyam már mondja, hogy álljak le. De a kezem még írogat...nem akarja befejezni:) sztrájkol, vagy micsoda:))) Még szerencse, hogy hamarosan készülődnöm kell. Retro családi edéb lesz ma anyuéknál. Gombaleves, rántott husi (ezt kihagyom:) és most egy kicsit fáj is), rizi-bizi, és hagymás krumplisaláta. Ezt igazán nagyon szeretem. És gesztenyepüré (amit régen nagyon misztikus dolognak tartottam. azt hittem igazi gesztenyéből macerás az elkészítése. most már tudom. massza az egész:)))). Na jó. Tényleg ideje leállni, mert halmozom a hülyeségeket. Csevegek-csacsogok itt a nagy semmiről. De hát he egyszer betümenésem van...:) Ja. Egyébként tudom mi van...azt hiszem Morzsóka ilyen ha örül:))) Ilyenkor össze-vissza beszél...Jókedvű...és vidám...Tehát nem a munka az oka...nem a kockafej:). Hanem hogy most valamiért tényleg örülök....nem is tudom megfogalmazni hogy miért. Sztem néha nem is kell...elég azt tudni, hogy öröm van bennünk. Elég azt tudni, hogy van miért örülnünk. Jó, ha tudjuk, van ok, az örömre. (na vajon, még hányféleképpen tudnám ezt az egy mondatot leírni???. de én mindegyiknek külön jelentést tulajdonítok. sokszor egy egy szó rengeteget változtat az értelmén.). Most sajnos mennem kell. Pedig most maratoni bejegyzés készülne...