Medvehagymás kelkáposzta

2008. február 22. 8:46, Morzsóka

A nap fűszere: "Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy továbbadni azokat, akkor azok birtokolnak téged." Buddha Mostanában elkezdtem főzőcskézni. Általában két-három összetevőt igénylő vacsorákat készítek. De már ez is haladás. És élvezem. Bár annyira nehéz kis adagot készíteni...ha meg nagyobbra sikerül, azt is megeszem...úgyhogy hasznos lenne megszoknom, hogy ne a szemem irányítson..vagyis irányítson csak nyugodtan, de az agyam kortollálja a mennyiségeket:). Hiszek abban, hogy a szervezet jelzi, mire van szüksége. Milyen vitaminokra, rostokra, stb. Amikor múltkor bevásárolni voltam, annyira megkívántam a káposztát és a kelkáposztát, hogy vettem egy-egy fejet. Ezen kívül most a sárgarépa az, ami abszolút mindennapi betevőm...biztos érzem már a tavaszt, és hogy hamarosan jönni fog a napsütés:). A káposzták elég nagyfejűek, én meg kis mennyiségre törekszem, így elképzelhető, hogy sok káposztás recept következik majd...de ezek nem annyira káposztamániák, mint inkább ne dobjunk ki semmit a hűtőből megoldások lesznek:). A fejemben, ami nem káposzta:), már sokasodnak az ötletek. Ha kitart a főzőkedv, akkor van rá esély, hogy meg is valósítom őket. Akkor most jöjjön ez a roppant bonyolult recept:): Ami kellett hozzá: burgonya, kelkáposzta, olajban eltett medvehagyma, erős pista (mostanában annyira de annyira csípősen eszem mindent, hogy talán legközelebb még a gyümölcs salátába is teszek belőle...bár ez tényleg nem rossz gondolat. ki is találtam valamit:) A krumplit meglehetősen apró kockákra vágtam, és majdnem teljesen  puhára főztem. Közben egy kis olajon, teflon serpenyőben elkezdtem főleg pirítani és nem párolni a csíkokra felvágott kelkáposzta leveleket. Amikor már nagyon kezdett pirulni, akkor a krumpli vízéből mindig egy keveset tettem hozzá. Nem sóztam, nem boroztam (vételtenül írtam, hogy nem boroztam...de ez nem igaz. mert közben ittam egy pohár rosét:)...nos szóval, inkább akkor azt mondom, hogy nem borsoztam:). Végül hozzá adtam a főtt burgonyát, és még így is pirítottam egy kicsit, hogy a krumplik is kicsit "odakapjanak". Levettem a tűzről és hozzákutyultam még az előtte összekevert medvehagymás erős pistás cuccot. Ízlett...finom volt. De egy fontos instrukció: a kelkáposztának, főleg ha a külső, erősebb leveleit is használjuk, ilyen módon elkészítve elég sok idő kell, hogy puha legyen. Márpedig ez sztem fontos, mert a kelkáposzta nem túl finom úgy, ha nem puhul meg eléggé.

cikk küldése

Tovább a teljes cikkre...

Keresés