Huszonkét éve jöttem el Erdélyből, de a mai napig, ha otthonról álmodok, mindig a Marosvásárhelyi házban álmodom magam. Jóleső álmok ezek, mert éber állapotban már van megfakult emlék…Ma éjjel Nagymamámmal álmodtam, ő főzött nekem tárkonyos pityókalevest. Ízes, savanykás, laktató, erdélyi leves a javából.Hozzávalók:fél kiló pityóka (krumpli)2 nagyobb murok (sárgarépa)1 fej hagyma1 szelet szalonna vagy sonkaszelet zsíros része, de kevés füstölt házi sonka sem árt nekifél dl tej vagy tejföl1 ek liszt (vagy étkezési keményítő)1kk őrölt paprikaecetben eltett tárkonyEgy fazékba kiolvasztom az apróra vágott szalonna zsírját. A kockákra vágott pityókát és murkot (istenem, de régen neveztem így!) a hagymával együtt megdinsztelem az ízes zsiradékon, megszórom paprikával, majd felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje. Addig főzöm, míg a zöldség megpuhul. Kevés tárkonyt kihalászok az üvegből és apróra vágom, hozzáadom a leveshez. Tejből (vagy tejfölből) és lisztből (vagy keményítőből) habarást készítek, amit a megfőtt levesre öntök, pár percig forralom, kevés tárkonyos ecettel ízesítem.Anno, második fogásnak lapótyát ettünk a pityóka leves után, Mamafőzte málnalekvárral, abból a málnából, amit a Hargitán szedtünk.