Itt a tavasz
Lorien talált meg a tavaszról szóló kördéssel. Az én első gondolatom a tavaszról most kivételesen nem ennivaló, hanem valami új ruha: egy vidám szinű blúz, meg egy csinos cipő ahhoz a lila szoknyához, amit még Skóciában vettem, de csak egyszer tudtam felvenni eddig. Azt a mintás felsőt már elővettem, amit tavaly a születésnapi bulimra szereztem be. Semmi extra, valami kis semmi áttetsző fehér anyagon kék rózsák, nekem nagyon bejött. Ha kivételesen felveszek mintásat, akkor az biztosan kék-fehér. Volt egy-két jó darabom ebben az összeállításban. Persze, meg is kaptam érte a kritikát, ha kellett, ha nem. Erre a blúzra is mit mondott K. a születésnapom reggelén? No, ha ennyi éves vagy, akkor már nyugodtan hordhatsz nyomott mintás blúzt... Jó, hogy nem otthonkát. Hát itt most sajnos bumerángként hatott volna az első szó, ami az ajkamra akart jönni... Szóval, minden averzióm ellenére ruhaboltokba fogok menni a következő hónapban. Ez egyben azt is jelenti, ha már berongyolok a citybe, akkor útba tudom ejteni a sajtos-szalámis szakboltot, és veszek valami jó, rúzzsal érő, keresztényietlenül büdös sajtot is. Mostanában tejtermékben utazom főleg. Egy hétig minden reggel tejfölös túró, azután krémsajt pirítóssal a következőn. A zöldségek még hidegen hagynak, majd májusban kezdem felkapni a fejem, mikor már a szabadföldi dolgok visszavonhatatlanul uralják a piacot. Végérvényesen akkor hiszem el, hogy nem lehet visszacsinálni a telet, ha megérkezik az eper. Hát ezt sem én szedtem, innen van. Na, és mi izgatja ebben a jó időben a receptfüzet íróját?