Gyökeres változások előtt
Talán ilyenkor február vége, március eleje felé érkezik el az a lélektani pillanat, amikor már igazán elegünk van a télből. Egy-egy ragyogó, napsütéses nap már minden kétséget kizáróan emlékeztet rá, hogy hamarosan beköszönt a várva várt tavasz, vele együtt pedig a konyhánkba is megérkeznek a harsogó színek, zöldek, pirosak és a friss, zsenge karalábék, saláták, retek, spenót. Ezekben a hetekben a legnehezebb a piacozás: az ember bolyong a standok között, gondolatban már a fentiek között válogat, a valóságban azonban még nyomuk sincs. Be kell érnünk a téli gyökérfélékkel. Milyen kár, hogy a sárgarépán, petrezselyemgyökéren, céklán, zelleren túl a választék nálunk viszonylag korlátozott –számos, más országokban elterjedt fajta pedig kitűnően felhasználható, otthon azonban sajnos még, vagy már kevésbé ismert. Egyik nagy kedvencem pl. a feketegyökér. A Dél-Európában őshonos zöldség rendkívül jóízű, leginkább spárga, karalábé, articsóka jellegzetességeire emlékeztet. Az 50-es évekig állítólag gyakran kapható volt az alföldi piacokon, majd fokozatosan eltűnt. Remek leves, vagy köret készíthető belőle, nagy örömmel látom, hogy kezd visszatérni. A kerekrépa Európában ínséges időkben nagyon fontos élelmiszer volt, ma viszont a csúcsgasztronómia él vele előszeretettel. Magyarországon nemigen ismert, kivéve Zalában, ahol savanyítva rakják el. A karórépa az I. világháború alatt írta le magát, Németországban az 1916-17-es telet más élelmiszer híján ezzel vészelték át (még szavuk is van rá: Steckrübenwinter), azóta sem szerezte vissza jóhírét. A skandináv konyha ellenben ma is gyakran használja, a tengerentúlon pedig pár éve az összes menő étterem étlapján megfordult. Bízzunk benne, hogy az elkövetkezendő években egyre szélesebb választékkal találkozunk majd, addig viszont kísérletezzünk sokoldalúan a meglévőkkel. Langyos, sült gyökérzöldségek joghurtos öntettel Hozzávalók: Fejenként: 2 kisebb sárgarépa 1 közepes petrezselyemgyökér egy kisebb gumó zeller fele 2-3ek olívaolaj csipet őrölt római kömény só, bors Öntet: 3-4ek natúr joghurt fél gerezd fokhagyma, reszelve opcionális: 1kk tahini (szezámkrém, kapható közel-keleti élelmiszereket árusító üzletekben) friss petrezselyemzöld, reszelt citromhéj A sütőt előmelegítjük 200C-ra. A sárgarépát, fehérrépát, zellert meghámozzuk, és egyforma méretű darabokra szeleteljük. A zellert karikákra, majd felekre, ill. negyedekre vágjuk. A zöldségeket összeforgatjuk az olívaolajjal, hogy egyenletesen befedje, sózzuk, borsozzuk, csipet őrölt római köményt szórunk rá. Alufóliával bélelt tepsiben, kb. 25-30 perc alatt megsütjük, hogy kívül karamellizálódjanak. A joghurtot simára keverjük a fokhagymával, kevés sóval és a tahinivel. A sült zöldségekre locsoljuk, végül gazdagon megszórjuk finomra vágott petrezselyemzölddel és reszelt citromhéjjal.