Oldal.Info
Baklava
I., aki G. egyetemi barátja volt, először egy miniszter lányát vette feleségül. A hetvenes évek végén ez sokkal többet jelentett, mint ma, életszínvonalban, karrierlehetőségekben. I. mégis elszúrta valahogy. A gyermeke még meg sem született, és már el is vált a feleségétől, otthagyta a sorompóval, egyenruhás katonával őrzött házat, és a házasságáról soha többet nem beszélt. Másodszor egy kubai lányt választott. C. gyönyörű volt és intelligens, én mégis néha arra gondoltam, hogy I. biztos akart lenni abban, hogy az új házasságban ő legyen fölényben, ő tudjon adni valamit, amit senki más: egy másik életet, egy kicsi szabadságot. Hát ez sem volt elég. C. 15 év múlva meg sem állt Miami-ig, ahová népes kubai családjának sikerült eljutnia, és vitte magával az idősebb gyereket is. A nyolcvanas évek második felében többször táboroztak nálunk nyaranta, amikor C. bájos nemtörődömséggel igazgatta a gyerekeket. Nem voltak állandó evési, alvási idők, minden aggodalom nélkül tologatta még este tízkor is a babakocsit, ha úgy hozta a programjuk. Két dolog maradt meg nagyon élesen: az, hogy a hároméves kisfiú egy perc alatt szédszedte azt az öreg diavetítőt, amit én kaptam még, és K.-nak is évekig vetítettem vele. A másik eset meg akkor történt, amikor piskótatekercset sütöttem süti gyanánt. A fiúcska, miután megevett jó párat, mosolyogva közölte velem: nagyon finom sütit hoztál. Kicsit megdöbbentem, hogy a gyerek szótárából hiányzik a sütni szó, de nyilván addig nem találkozott házi süteménnyel. Ez a történet ma jutott eszembe, amikor hosszas rákészülés után baklavát sütöttem. K. regényeket mesélt a török csemegeboltról, ami az ő G.-je lakásának közelében van, és 2 euróért két háromszög pisztáciás baklavát lehet venni. Amikor megkóstolta az enyémet, a dicséret ez volt: Hol vetted ezt a finomat? Mi más lett volna a válasz? A töröknél. Baklava Hozzávalók egy kisebb tepsihez: 1 csomag réteslap 15 dkg vaj 30 dkg dió 20 dkg porcukor 1 teáskanál őrölt fahéj 1/2 teáskanál őrölt szegfűszeg A sziruphoz: 1 csésze cukor 1 csésze víz 1/2 csésze méz 1 citrom leve 1 rúd fahéj Először a sziruphoz való hozzávalókat összekeverjük, felforraljuk, és 7 percig főzzük, majd félretesszük, és hűlni hagyjuk. A tepsit kivajazzuk, és a többi vajat megolvasztjuk. A diót megdaráljuk, és összekeverjük a porcukorral és a fűszerekkel. A réteslapból egy réteget akkorára vágunk, mint a tepsi, és megkenjük olvasztott vajjal. Ezt még kétszer ismételjük. Ha a levágott szélekből elegendő összegyűlik, azokat is felhasználjuk. A harmadik réteget megszórjuk cukros dióval. Erre két lapot helyezünk, és ezt is megszórjuk diós cukorral. Ezt addig ismételjük, míg 3 lapra való tésztánk marad, és ezzel fedjük be a süteményrt, miközben minden réteget megvajazunk. Ha szükséges, kenegetés közben olvasszuk meg a vajat még egyszer. Vágjuk a süteményt egyforma kockákra, majd a kockákat háromszögekre még a sütés előtt. 180 fokon süssük, amíg szép barna és ropogós nem lesz. Amikor kivettük a sütőből, azonnal kanalazzuk rá a szirupot a forró tésztára, és szórjuk meg a tészta tetejét a maradék cukros dióval. Csak teljes kihűlés után fogyasszuk. Inspired by a recipe in English, found on the Internet.