Parmezános-bazsalikomos burgonyatorta
Már magam is unom, hogy semmi érdekeset nem főzök - sőt, vannak napok, amikor nemérdekeset sem főzök -, úgyhogy ma kézbe vettem a hozzám éppen legközelebb eső szaklapot, nomen est omen alapon a Fakanál egy számát. Egyszerű receptet kerestem, mert tudtam, hogy ma sem lesz nagyon nagy kedvem főzni - ennek okával nem terhelnék senkit -, és nem is csalódtam: ez a burgonyatorta nem túl bonyolult, ámde ízletes fogás akár - mint ma nálunk - egy bableves után is. Fotót sajnos most nem tudok mellékelni, a tálalás nem sikerült valami látványosra:) Hozzávalók 4 személyre: 60-70 dkg burgonya 15 dkg parmezán vékonyra forgácsolva néhány levél friss bazsalikom egy kis ágacska friss rozmaring só, bors 5 dkg vaj Elkészítés: A burgonyát meghámoztam, megmostam, majd egy vízzel telt tálba reszeltem. Ízlés dolga, hogy a sajtreszelőt vagy az almareszelőt használjuk-e, én most az utóbbin toltam át a krumplikat. Utána a parmezánt a sajtszeletelővel vékony lapkákra metéltem. A krumplit egy jó nedvszívó konyharuhára szedtem a vízből, alaposan kifacsartam. (Hihetetlen mennyisgű keményítő maradt a tál alján...) A vaj felét egy magasfalú serpenyőben felforrósítottam, majd a kicsavart krumpliból egy réteget nyomkodtam bele. Megsóztam, megborsoztam, majd a parmezánforgácsokból is szórtam rá, tépkedtem rá bazsalikomot, rozmaringot, majd újra egy sor krumpli következett, végül sózás, borsozás. Az én serpenyőmbe két rétegben fért el a fenti mennyiség. Jól lenyomkodtam, összetömörítettem a matériát és közepes lángon, fedő alatt 10 percig sütöttem a "tortát", majd egy lapos porcelántálat tettem a fedő helyére, kifordítottam rá a cuccot. Szolídan szentségeltem, mert persze a szépen megpirult darabok a serpenyőben maradtak, ahelyett, hogy engedelmesen kicsusszantak volna a tálra. A vaj másik felét a serpenyőben szintén megolvasztottam, és a tányérról visszacsúsztattam a lepényt a sületlen felével. Ez is kapott tíz percet. Végső mozzanatként egy jó marék reszelt trappistát szórtam a tetejére, ha nincs kéznél, ez simán elhagyható. Salátával, savanyúsággal tökéletes vacsora. Nehézségi fok: Mivel családtagjaim körében nem aratott elsöprő sikert a cucc (megették, de nem láttam a szemükben az "ilyet-csinálj-máskor-is" sürgetését), nekem viszont módfelett ízlett, agyalok a továbbfejlesztett változatokon, úgymint bacon pörcöket keverni a krumpli közé, vagy egy kis főtt-füstölt-darált húst, szóval valami markánsabb ízt belevinni. És akkor a tetejére egy kis tejföl tálaláskor például szintén dob rajta valamennyit.