Tegnap délután Meir barátom telefonált, és izgatott hangon közölte, hogy egy valódi kis ékszerdobozra lelt, amit nekem is látnom kell. Délben fel is szaladtam hozzá, és elvitt a La Petite Francaise-be, egy picike francia delikáteszbe a Rumbach Sebestyén u. 7-be. Nem tévedett, kár lett volna kihagynom. Beléptünk az üzletbe, ahol franciául beszélgettek többen, és Meirt már törzsvendégként üdvözölték, pedig még csak harmadszor járt ott. (Nekem a sarki kisközértben három év után kezdtek el előre köszönni) Ajánlom minden magyar kereskedőnek, hogy ugorjanak be ide egy szendvicsre (kacsamáj kacsazsírral például), vagy egy epertortára egy jó kávéval, és figyeljenek öt percig. A boltot ketten viszik, egy kedves francia házaspár. A hölgy minden portékájáról tudja az összes információt, mindenhez ajánl egy receptet, mindig mosolyog, és mindenkihez van egy pár jó szava. És az a tündéri akcentus! :-) A férje készítette az aznapi ajánlatot, vagyis a mandulás tésztát, benne vanília krémmel, rajta friss, illatos eprekkel. És nem titok a recept! Közben ámultam-bámultam a választékon. Rengeteg féle-fajta só, ecetek, olajok, csokoládék, borok, sajtok, felvágottak, csecsebecsék, édességek, dobozkák, kosárkák, konzervek, libamáj pástétomok, fűszerek, ami csak eszünkbe juthat ha a Francia gasztronómiára gondolunk. A csokoládé krémekről nem is merek írni... Az árut persze Francia országból hozzák, és már három éve a Rumbach Sebestyén utcában árulnak. Nos ezen meglepődtem, mert gyakran járok arra, de eddig még nem figyeltem fel a boltra, igaz a cégér még csak most került ki az ajtó felé. Szerintem, ha épp nem is kell vennünk semmit, akkor is megéri beszaladni egy igazán jó kávéra, vagy csak egyszerűen egy baguette-ért. Mindössze két perc a Deák tértől, vagy az Astoriától. Tessék csak tessék!