Lánybuli

2008. május 18. 9:46, Fűszer és lélek

Katt a képre Péntek este vendégül láttam a lányokat. Mivel Ani glutén érzékeny, ezért valami olyan vacsorában kellett gondolkodnom, amiben nincs glutén. Nem akartam kiszúrni a szemüket sült krumplival, ezért elhatároztam, hogy kukoricalisztet fogok használni. Persze rögtön tortilla-k, és taco-k kezdtek el körözni a lelki szemeim előtt, úgyhogy adta is magát a mexikói vacsora. Azt tudtam, hogy a lányok jó fejek, és szeretnek finomakat enni, de arra legszebb álmaimban sem gondoltam, hogy majd ennyire jól veszik a csípős akadályokat. Kukoricalisztből vizes palacsintákat sütöttem, ez volt az alap, amit mindenki azzal evett, amivel gondolta. Választhatott mindenki a következőkből: csokoládés chili (hús, fokhagyma, kömény, oregánó, fokhagyma, paradicsom, csokoládé, fahéj, chili) sült zöldség (padlizsán, bab, baby kukorica, kaliforniai paprika, chili, hagyma) zöldség saláta (bab, kukorica, paradicsom, olajbogyó, hagyma) zöldsaláta (rukkola, lime, avokádó) feketebab püré (feketebab, balzsamecet, só, bors, koriander, kömény, fokhagyma) guacamole (avokádó, fokhagyma, lime, só, bors, mustár, olívaolaj) töltött hegyes erőspaprika (cheddar sajt, koriander, kömény, fahéj, chili por, beletöltve a paprikába, majd meggrillezve) Volt még vörösboros eperbomba, de erről majd később, finomítanom kell a recepten, mert bár szép lett, de volt az ízén kifogásolni való. A lányok hoztak remekebbnél remekebb borokat, Zinfandelt, Kékfrankost, sőt száraz Szamorodni is volt! :-) Dávid kapott egy hónapra való édességet, éééééés Judit jóvoltából érkezett egy doboz bonbon. Na, itt meg kell állnom egy kicsit. Ilyet ezentúl az én lakásomba tilos behozni! Nem véletlenül nem kóstoltam meg ezeket eddig! Botrányosan finomak, más már nem hiányzik, mint erre rászokni!!! Vadjutka máshol kezdte az estét, csak később futott be, két sárgadinnye kíséretében, aminél jobb gyümölcsöt akkor sem hozhatott volna, ha tudja a menüt. Gabóca pedig elmesélte, hogyan alakították át mások a pont ugyanilyen lakásukat mint a miénk. Adótanácsokat osztogattunk egymásnak, és nagyon jókat nevettünk. Megismételjük!

cikk küldése

Tovább a teljes cikkre...

Keresés