Magyar értelmiségiek egy csoportjának a polgári szabadság és rend jegyében ismét sikerült nevetségessé tennie magát: ahelyett, hogy saját, szakmai és erkölcsi elhatárolódásukat nyilvánították volna ki, az addigi egypárti szisztémák után ezúttal egy kapitalista apukához (Széles Gábor) fordultak, a most már aztán legyen kedves felülről rendet vágni igényével. Ezek szerint a sajtóban tizennyolc éve jelenlévő, masszív, és a náci gondolkodásmódot egyre nyíltabban vállaló rasszizmus-antiszemitizmus-szociáldarwinizmus ügye azon áll vagy bukik, hogy egy sajtómágnás kegyeskedik-e bármit is válaszolni, és ha igen, akkor az mi lesz. (Azt kegyeskedett válaszolni, miszerint Bayer írása szabad véleménynyilvánítás, amely vitatható.)