Bírósági fogalmazói felvételi eljárás új alapokon - Beszélgetés Domonyai Alexa büntető kollégiumi vezetővel
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke kijelölte a Fogalmazói Felvételi Versenyvizsga-bizottság új tagjait. A bírók a 2016. II. félévi bírósági fogalmazói felvételi vizsgák lebonyolításában már közreműködtek. A vizsgabizottsági munka során szerzett tapasztalatairól mesélt Domonyai Alexa, a Szekszárdi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője. Mi a feladata a Fogalmazó Felvételi Versenyvizsga-bizottságnak? A bizottság tagjai évenként meghatározzák a központi fogalmazó felvételi eljárás vizsgakérdéseit, majd az írásbeli és szóbeli versenyvizsga eredményeit értékelik. A Versenyvizsga-bizottságba azok a bírák, bírósági vezetők kerülhetnek be, akik rendszeres kapcsolatban állnak napi munkájuk során a bírósági fogalmazókkal, így a felvételükhöz szükséges készségek, képességek megítélésében jártasak. A bizottságban valamennyi bírósági szint képviselteti magát. Domonyai Alexa, a Szekszárdi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője, a Fogalmazói Felvételi Versenyvizsga-bizottság tagja - Forrás: OBH A pályázóknak milyen követelményeknek kell megfelelniük? A jogi diplomával rendelkező pályázónak önéletrajzot és erkölcsi bizonyítványt kell csatolni a pályázatához. Újdonság az, hogy a kiírt álláshely elnyerésére vonatkozó motivációit, szakmai érdeklődési körét kifejtő motivációs levél benyújtása is pályázati feltétel. A központi felvételi eljárás írásbeli és szóbeli versenyvizsgából áll. Az írásbeli kérdések elsősorban az általános és jogi műveltséget mérik, az alapvető jogintézmények és eljárási formák ismereteit feltételezik, de nem terjednek ki a részletszabályokra. Az esszékérdések megválaszolása során a pályázóknak érveket és ellenérveket kell felsorakoztatniuk a hatályos szabályozás megfelelőségéről, valamely jogintézmény bevezetésének célszerűségéről, így például a fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciók ideális rendszeréről, a magáncsődről, avagy a mediáció szerepéről a büntetőeljárásban. A harmadik rész a szövegértés, melynek során egy meghatározott szöveg lényegének összefoglalása a feladat. Az írásbeli értékelése során a cenzorok a helyesírást, az írásbeli kifejezőkészséget, a fogalmazástechnikát, a szabatosságot, az anyagi és eljárásjogi ismereteket, az adott témában való általános tájékozottságot, a logikai készséget, érveléstechnikát, a probléma- és helyzetelemzési képességet, a lényeglátást, továbbá a döntési képességet, az empatikus készséget és a kreativitást értékelik pontozással. A vizsga során ugyanis valamennyi pályázó anonim módon, személyhez rendelt kódszámmal ellátott feladatlapon válaszolja meg az írásbeli kérdéseket. A szóbeli vizsgán persze személyes a jelenlét, azonban tudni kell, ott már csak az a pályázó vehet részt, aki az anonim írásbeli versenyvizsgán az elérhető pontszám több, mint felét megszerezte. A szóbeli és az írásbeli versenyvizsgán 60-60 pont érthető el, ezen felül a diploma minősítése, az egyetemi tanulmányok folytatásához kötődő külföldi tanulmányút, az OTDK-n elért eredmény, illetve a diploma megszerzéséhez szükséges középfokú nyelvvizsgán túl megszerzett nyelvvizsgákért is adható maximálisan 30 többletpont. A kinevező (a pályázatot kiíró bíróság elnöke) az eredmény ismeretében valamennyi pályázót meghallgatja, majd dönt a kinevezésről. A munkáltatói jogkör gyakorlóját a versenyvizsga eredménye döntésében annyiban korlátozza, hogy amennyiben az adott álláshelyre pályázók közül van olyan, aki az elérhető összes pontszám 90%-át vagy annál többet szerzett, nem nevezhet ki olyan pályázót, aki ennél alacsonyabb pontszámmal rendelkezik. Hogyan épül fel a szóbeli vizsga? A vizsga a pályázó motivációinak ismertetésével kezdődik, a szakmai életút és a fogalmazói, illetve a bírói pálya iránti érdeklődés alapjait, indokait és hosszabb távú céljait fejtheti ki. Ezt követően a pályázóknak egyedül, vagy több pályázó által közösen helyzetgyakorlatokat, jogeseteket kell megoldaniuk. A vizsgabizottság a pályázó általános és speciális jogi műveltségét, szóbeli kifejező- és kommunikációs készségét, lényeglátását, koncentrációs, konfliktuskezelő és a döntés meghozatalára való képességét, valamint logikai készségét és érveléstechnikáját értékeli. Az idei évben új rendszerben zajlott a felvételiztetés. Korábban már említettük, de térjünk ki rá kicsit bővebben: a lexikális tudás mérése mellett jóval nagyobb hangsúlyt fektettek az állás betöltéséhez szükséges kompetenciák felmérésére. Mi a véleménye az új eljárásról? A bírósági fogalmazók felvételi rendszerét mégy egy a 2007-es OIT szabályzat határozta meg, azonban problémát jelentett az, hogy a versenyvizsga tesztkérdései és a szóbeli vizsga témakörei egy ismételt „kis záróvizsga” tananyag újratanulására sarkallták a fogalmazójelöltet, túlságosan a lexikális tudás mérését célozták, holott a záróvizsga eredménye a felvételkor rendelkezésre állt. Olyan új vizsgarendszer kidolgozására volt szükség, amely biztosítja a legalapvetőbb, a bírói hivatás gyakorlásához elengedhetetlen képességek szűrését, úgy mint például a lényeglátás, a probléma- és helyzetfelismerés. Egy bonyolult megítélésű ügyben a bíró határozza meg a bizonyítás irányát, ehhez gyorsan és pontosan fel kell ismernie az adott jogi problémát, azt, hogy az mennyire releváns az adott ügyben és erről – az időszerűség követelményeit is szem előtt tartva – a legjobb döntést kell meghoznia. Csak úgy tartható fenn és emelhető az ítélkezés színvonala, ha a bíróvá váláshoz szükséges képességekkel a pályázó már rendelkezik és az a fogalmazói joggyakorlat alatt tovább fejleszthető. Ma már egy bírónak ki kell állnia a nyilvános szereplés próbáját – akár tévénézők százezrei előtt –, ezért a szóbeli kifejezőkészséget, konfliktuskezelő és kommunikációs képességet, a határozottságot, a fellépést is értékelni kell. Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke egy 2016-ban kiadott utasítással megalkotta a bírósági fogalmazók felvételi rendjéről szóló új szabályzatot. Van már tapasztalatuk, bevált? Meglehetősen nagy várakozással tekintettem a cenzori feladatok elé, hiszen valóban részt vehettem a szabályzat előzményeinek kidolgozásában, annak véleményezésében és a versenyvizsga feladatok összeállításában. Eddig pozitívak a tapasztalatok és a visszajelzések. A szóbeli vizsgán a motiváció ismertetése után a pályázók egy jogesetet oldottak meg, egy élethelyzetről és egy munkahelyi szituációról mondták el véleményüket. A jogeset megoldása során nem elsősorban a jogszabályok szerinti helyes megoldás értékelése volt a cél, hanem a képességek, készségek pontozása. Az élethelyzetekben a vizsgabizottság tagjaival közvetlenül kommunikáltak a pályázók, például egy vásárlói reklamációt „játszottak el”, majd egy közlekedési baleset észlelése során tanúsítandó magatartásról folyt a beszélgetés. A munkahelyi szituáció nagyon sokszor etikai, integritási kérdéseket vetett fel, amely szintén zsinórmérték kell, hogy legyen a kiválasztásnál. Nagyszerű élmény volt a szóbeli versenyvizsgán az új szempontok szerint értékelni a pályázók képességeit és kiválasztani azokat a tehetséges fiatalokat, akik a fogalmazói, titkári, bírói hivatás gyakorlására a legalkalmasabbnak tűntek. Nagyon bízom abban, hogy a kiválasztott pályázók a szolgálati helyükön fogalmazóként, bírósági titkárként, majd bíróként is beváltják a hozzájuk fűzött reményeket és az új kiválasztási rendszer is hozzájárulhat az ítélkezés színvonalának emelkedéséhez. Az igazságszolgáltatás sikere, az ítélkezés független, szakszerű, színvonalas biztosítása nem a bíróságok belügye, hanem fontos nemzeti érdek, a jogállam talán legfontosabb pillére. forrás: Jogi Fórum