Aljas utcák
Hát ez tényleg ránk fért. Most, hogy a tavalyi év utolsó és egyben legviccesebb közéleti sztorijaként sokan szabadságharcosként, sokan pedig nem kívánatos tényezőként fedezték fel újra Ice T-t és az ő öregsulis gengszterrapjét, gerjedt némi diskurzus a hiphopról. A megszólalók többsége az azóta lenyugodott, rendkívül szórakoztató, feleségével meg-megjelenő öreg G védelmére kelt, de kiderült az is – például az ilyen reakciókból -, hogy sokan meg vannak lőve: nem tudják, mi ez az egész, mire kell figyelni, egyáltalán, hogy létezhet az, hogy ijesztő feketék csúnya szavakkal fenyegetőznek tévében, rádióban, sőt most már az internet nevű furcsa izén is. Nekik szeretnénk segíteni az alábbi gyorstalpalóval, és mindenkinek, aki kimaradt Busta Rhymes hatalmas poénjaiból és az egész műfajt parodizáló gesztusaiból, vagy éppen Missy Elliot lenyűgöző zenei alapjairól és nem kevésbé meggyőző, bizarr klipjeiről. Valahol persze érthetőek az előítéletek, melyek szerint az egész a felszínességről, a drogokról, a szexről és a verdákról, meg úgy általában a gengszteres melldöngetésről szól, de nem árt, ha tudjuk: mára mindez megváltozott. A játék pár éve a műfaji fúzióra (Jay-Z a Grizzly Bearrel, Kanye West a Coldplayjel és a Daft Punkkal szövetkezik), az elégedetlenségre, a szellemi forradalomra megy ki, vagy arra, hogy egyszerűen mondjuk már ki végre: az MTV-ből áradó látszat ellenére az élet unalmas, eseménytelen, aki pedig az ellenkezőjét állítja, az hazudik. Az előbbi természetesen jellegzetesen amerikai, az utóbbi pedig brit hozzáállást tükröz, bár vannak kivételek. Lássuk tehát, kiket nem hagyhatunk ki 2011-ben, ha a hiphop vagy a rap szavak előkerülnek.