A politikus, aki nem bírja a kozmetikázást
Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy a L’Oréal egyik kampányát betiltotta a brit reklámhatóság. Az ügyben nem kis szerepe volt egy fiatal, brit liberális-demokrata képviselőnőnek, Jo Swinsonnak, akinek nem ez az első akciója a félrevezető szépségipari reklámok ellen. Olyannyira így van ez, hogy kampányában is hangsúlyos szerepet kap ez a téma. Eddig nem igazán volt példa arra, hogy egy politikus ilyen ügyet karol fel, épp ezért, ahogy új és merész jelenségek kapcsán az már lenni szokott, Swinson kap hideget és meleget is. Sokan álltak mellé, számos nem politikai szervezet is biztosította támogatásáról, hiszen akcióinak nem az a fő oka, hogy az ilyen típusú reklámok félrevezetik a vásárlókat, hanem az, hogy irreális ideálokat helyeznek az átlagos külsejű népesség elé. Mások viszont erősen bírálják. Vannak, akik populizmussal vádolják, és azt állítják, hogy egy ilyen ügy egyszerű és költséghatékony módja annak, hogy megnyerje a női szavazók rokonszenvét. Mások pedig kételkednek abban, hogy egy gazdasági válság kellős közepén a photoshopolás lenne az a téma, amire ekkora hangsúlyt kell fektetni. Néhány napja a Guardiannek adott interjújában elmondta, hogy elkötelezetten harcol a félrevezető reklámok ellen, mivel nagyon fontos számára a mentálhigiéné ezen területe, de beszélt arról is, hogy nagyon sok súlyos(abb) ügy van, amelyekért szintén felveszi a harcot.