Vége a Facebook uralomnak?
A világ népességének már a hetede, a magyaroknak pedig fele a Facebookon lóg, és egyre több kutatás utal arra, hogy elmúlt a „hájp”, megállni látszik az elmúlt évek töretlen növekedése. A világ legnépszerűbb online közösségi hálózatának az első negyedéves adatok szerint havonta 1,1 milliárd aktív felhasználója van, negyedével több,mint egy évvel korábban. Hasonló ütemben növekedett a naponta aktív felhasználók száma, elérve a 660 milliót. Ennél is durvábban növekszik a naponta megosztott tartalmak száma: a 4,7 milliárd darab majdnem a duplája a 2012-es megosztási adatnak. Ez alapján nem lehet okuk félelemre a tulajdonosoknak; más kérdés, hogy a Facebook saját éves beszámolójában a legfőbb kockázati tényezőként számol a felhasználók – főleg a tinik – elpártolásával. Önmagában nem volna meglepő, sem példa nélküli, hogy egy hirtelen felkapott közösségi hálózat viszonylag hamar ki is menjen a divatból (lásd MySpace). És ha hozzávesszük, hogy több más nagyobb hálózathoz hasonlóan a Facebookon is egyre nagyobb a reklámzaj, terjednek a tartalomnak álcázott hirdetések, végképp nincs mit csodálkozni, ha sokak számára már messze nem annyira trendi az FB. Főleg, ha olyan korosztályról van szó, amelynek tagjai eleve nem a közösségi portálokat használják kommunikációra, hanem az SMS-t és a csevegő platformokat, ahogy a tinik többsége. A Facebook hanyatlására és szárnyalására egyaránt találunk statisztikákat, mivel egymással ellentétes folyamatok zajlanak a fejlett és a fejlődő országokban, fiatalok és idősebbek, mobilosok és laptoposok között, hogy csak néhány dimenziót említsünk. Így a közösségi média szakértője legyen a talpán, aki megmondja, valóban elmúlt-e már a Facebook-őrület, vagy most kezd csak tombolni igazán. Miután a Facebook eredetileg a fejlett nyugati világban, és elsősorban a 35 év alattiak körében hódított, így nem meglepő, hogy ők is unják el a leghamarabb. Másfelől viszont az idősebbek csak mostanában kezdtek ráharapni, így aztán a statisztikákból gyakorlatilag bármi kiolvasható. Ettől még tény, hogy az Egyesült Államokban, Németországban, Japánban egyre több a leiratkozó és az inaktívvá vált tag. A Facebook-láz csillapodása, illetve a generációs szakadék sekélyesedése az amerikai statisztikákon látszik leginkább: a Pew februári mérése szerint már a felnőtt amerikai netezők kétharmada FB-tag, a 65 éven felülieknek is majdnem a felét sikerült behálózni, miközben a fiatalok körében – ettől nem teljesen függetlenül – jelentősen vesztett vonzerejéből a legnépszerűbb közösségi portál. A 18–29 éves felhasználók 42 százaléka kevesebbet facebookozik, mint egy éve, 2013-ban pedig 38 százalékuk töltene kevesebb időt a portálon. Az összes amerikai Facebook-felhasználó 61 százaléka „szabadságolta magát” egy időre, többségük időhiányra hivatkozva, de tízből egy érdektelennek vagy unalmasnak, időpocsékolásnak tartja a Faceookon való lógást. Minden negyedik amerikai FB-rajongó kevésbé tartja fontosnak ezt a hálózatot, mint egy éve, összességében pedig háromból egy felhasználó számolt be arról, hogy kevesebbet időzik a Facebookon, mint tavaly. Ahogy a demográfiai, úgy a földrajzi különbségek is kezdenek kiegyenlítődni: a fejlődő térségek húzzák fel igazán a statisztikákat. India, Indonézia, Brazília és Mexikó is a top 5-ben van, úgy hogy náluk még nagyon alacsony a Facebook elterjedtsége – a 88 millió indiai felhasználó például még mindig csak a lakosság 7 százalékát teszi ki, itt tehát még évekig tarthat a bővülés korszaka. A Social Daily adatai szerint hazánk a világ ranglistán a 44. helyen áll 4,6 millió FB-felhasználóval, ami azt jelenti, hogy a lakosság 46 százaléka aktív, közülük majdnem kétmillióan 35 év felettiek, ebből 140 ezernél jár a 65 évnél idősebb felhasználók száma. A Kutató Centrum júniusi felmérése szerint a megkérdezettek 91 százaléka tagja az oldalnak, az eddigi években tapasztalt rohamos növekedés azonban megállt, s mind a regisztrált, mind az aktív tagok körében néhány százalékos csökkenést figyelhetünk meg. Egy év alatt három százalékkal csökkent az aktív tagok aránya (de így is 86 százalékos), két százalékkal nőtt az inaktívaké. Ezen belül a 18–29, illetve az 50–64 év közötti korosztályokban 6-6 százalékkal lett kevesebb az aktív tagok aránya. Közben már a 16 százalékot is eléri azoknak az aránya, akiket hidegen hagynak a közösségi oldalak, ez három százalékpontos növekedés (romlás) egy év alatt. (Az iwiw adatai sokkal rosszabbak: 12 százalékkal nőtt az inaktív tagok száma, az aktívoké 15 százalékkal csökkent, három százalékkal nőtt a nem tagok száma). Magyarországon az elmúlt években átrendeződtek az erőviszonyok a közösségi portálok háza táján: az iwiw kezdeti sikerét a Facebook szinte elsöpörte az elmúlt két-három évben. Ma már – főleg a fiatalabb korosztályra – jellemző, hogy szinte egész nap jelen van a Facebookon, melyet az okostelefonok egyre szélesebb körben való elterjedése is segít. A cégek és vállalkozások mára már szinte „kötelező” Facebook-jelenléte mellett a LinkedIn portál folyamatos erősödését is megfigyelhetjük. Mint a szakmai közösségépítés platformja, a LinkedIn is egyre komolyabb tényezővé válik, azonban ez nem a többi közösségi oldal rovására történik, inkább egyes álláskereső honlapok szerepét veheti át. Az iwiw aktív tagjainak aránya tavaly óta 15%-kal csökkent a megkérdezettek körében, míg a MyVIP-esek közt az aktív és a regisztrált tagok aránya felére csökkent egy év alatt. A Google+-ra egyre többen regisztrálnak, ám egyelőre nem használják aktívan az oldalt. A Twittert még mindig kevesen használják, de népszerűsége nőtt az elmúlt évben, ráadásul az aktív és a regisztrált tagok aránya tavalyhoz képest kétszeresére nőtt. A vizsgált site-ok közül még mindig a LinkedIn a legkevésbé elterjedt, a tagok aránya azonban itt is nőtt. (A KutatóCentrum mérésében nem szerepelt a Tumblr közösségi bloghálózat; a Quantcast mérései szerint másfél év alatt megduplázódott a magyar felhasználók száma, napi 70-80 ezren látogatják az oldalt.)