Lelazult multik, madárfütty, zöld, nyugalom – ilyen irodákat is találunk Magyarországon

2017. augusztus 8. 9:39, iroda.hu

Budapest törzsfejlődése Budapest és az agglomeráció mindig is izgalmas kölcsönhatásban állt egymással az elmúlt száz évben. A 19-20. század fordulóján a főváros rohamtempóban csaknem egymillió főre duzzadt, igazi világvárossá alakult, majd 1950-ben az új kommunista vezetés létrehozta Nagy-Budapestet, a fővároshoz csatolták a környező kisebb városokat és falvakat. A rendszerváltás idején újabb változások zajlottak, hiszen megindult a népvándorlás az agglomeráció településeire: mind a budai, mind a pesti oldalon markáns népességgyarapodással büszkélkedhetnek a környező települések, elég ha csak Budaörsöt, Pátyot, Dunakeszit, Szigetszentmiklóst vagy éppen Pilisvörösvárt említjük meg. Az 1980-as években főleg a magánvállalkozók és a munkahelyhez nem kötődő értelmiségiek költöztek ki a budapesti agglomerációba. Az 1990-es években a motorizáció nagyarányú fejlődésével a középosztály egyes rétegei is bekapcsolódtak a szuburbanizációba. Sőt, irodaházak is épültek a fővárossal határos területeken, ezt a „ki a zöldbe” életérzést követte a Telenor is, amikor 2009-ben a természet kellős közepén átadták vadonatúj székházukat. Visszaáramlás Azonban az agglomerációk telítődtek, az élet drágult, és a szolgáltatások sem tudták követni a demográfiai változásokat. 2007-ben fordult elő először a rendszerváltás óta, hogy többen költöztek Budapestre, mint amennyien kitelepültek a környező településekre. Több tényező is a visszaköltözést segítette: infrastrukturális hiányosságok (pl. nem megfelelő színvonalú és számú iskolák), sok idő bejutni a városba, benzinköltség, szűk szórakozási lehetőségek, nincs színház, mozi, a vendéglátó-ipari egységek szűk palettája, a családi ház növekvő fenntartási költségei, drága ingatlanok. Ezzel párhuzamosan az irodapiacon is visszaszorult némileg az agglomeráció az elmúlt években – az üresedési ráta 2017 második negyedévében 33,1% –, ráadásul az elővárosi közlekedés sem fejlődött olyan mértékben, hogy a felmerülő új igényeket kiszolgálja. Azonban a budai agglomerációnak, így különösen Budaörsnek új lehetőségeket kínál a négyes metró, valamint a kelenföldi intermodális csomópont, amely felgyorsítja és kényelmesebbé teszi a közlekedést mind a helyi, mind a távolsági viszonylatban. Az agglomerációs irodaházak leginkább az M0-ás körgyűrű dél-keleti és déli szakaszai mentén, valamint legjellemzőbben Budaörsön jelentek meg. Illetve a Tópark racionalizált projektje keretében Törökbálinton új állomány is megjelenik. The Quadrum Az M0 dél-keleti régiójában található a The Quadrum, amely az egyetlen „A” kategóriás irodafejlesztés a Budapest Airport közelében. Az 5900 négyzetméteres épület közvetlenül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. Terminálja előtt, a Market Central Ferihegy kereskedelmi park és az Europolis Park Budapest Aerozone logisztikai központ szomszédságában helyezkedik el. Az eredeti tervek szerint a két hektáros irodapark négy házzal mintegy 22 ezer m2-nyi bérbeadható területet kínált volna az ügyfeleknek 2010-től, ahol az épületek körül egy szökőkutakkal, sétányokkal megfűszerezett belső parkot terveztek. Az AIG/Lincoln még 2008-ban kezdte el a fejlesztést. Először a Silver nevezetű ház épült fel, és a tervek szerint 2009 végéig megépült volna a Gold, a Bronze és a Diamond is. Mindenesetre a Budapest Airport környékén jelentős fejlesztések zajlanak, épül a Wing szállodája, és további logisztikai kapacitások is megjelenhetnek, amely az irodapiacra is ösztönzőleg hathat. Budaörs Office Park Budaörsön jelentősebb irodaállomány található, az egyik közülük a 15 ezer négyzetméteres Budaörs Office Park, amely három épülettel rendelkezik a település fő utcáján közel az autópályához és a kiskereskedelmi parkokhoz. Közvetlen kapcsolattal rendelkezik az M1/M7-es autópályákhoz, így könnyen megközelíthető gépkocsival. Az irodakomplexum számos előnyei közé tartozik a gyönyörű kilátás, az épületek között pedig a gondosan karbantartott park nyugodt, alkotó környezetet teremt. Az irodaház kiválóan alkalmas nagy-, kis- és középvállalatok elhelyezésére is, akik takarékos, de hatékony irodamegoldást keresnek. Terrapark Az agglomeráció legnagyobb volumenű épületegyüttese a budaörsi Terrapark, amely 1995-ben nyitotta meg kapuit, és ahol azóta sorra épültek meg az egyedi identitással rendelkező irodaházak, így mindenki talál magának megfelelő bérleményt. Az irodapark nyolc épülettömböt foglal magában egy 16 hektáros területen, ahol már 60 ezer m2-nyi bérelhető iroda épült meg. Az irodapark zöld és nyugodt környezetben, nyugat-európai mércével is igényes lakóövezetben kedvező helyi infrastruktúrával rendelkezik. A Terrapark bérlői közt számos multicég található, vagyis sokan kedvelik ezt a lelazult, mégis nívós környezetet. Kiválóan megközelíthető helyszín, hiszen a park az M1-es és M7-es autópálya közös bevezető szakasza mellett épült ki. A szomszédos retail parkban található az Auchan, az IKEA és a Dechatlon, és akkor az autópálya túloldalán sorakozó áruházakról még nem is beszéltünk. A sorozat részei: 1. Így lett a Váci út a gépgyártás bölcsőjéből irodaparadicsom 2. Ikonikus irodaházak Budapest szívében. Menő irodák a pesti belvárosban 3. Világhírű gyárak romjain épül a budai irodanegyed 4. Pest varázslatos irodavilága: paloták, ikonok és egy vadonatúj városnegyed 5. Körülnéztünk Észak-Buda irodapiacán. Duna-part, hegyvidék, villanegyed 6. Körülnéztünk a Soroksári út és a Hungária Körgyűrű irodapiacán 7. Dél-Buda a magyar Szilícium-völgy, az irodisták paradicsoma Kövesse a realista.hu hírportált a Facebookon, Instagramon, Linkedinen.

Tovább a teljes cikkre...

Keresés