Sikeres tőzsdestratégiák: Darvas doboz tőzsdestratégia
A Darvas doboz, angolul Darvas box tőzsdetechnika elemeit, szabályait beszéljük meg mai bejegyzésünkben. Röviden kitérünk Nicholas Darvasra, eredményeire, az általa alkalmazott szabályokra. Illetve megbeszéljük a Darvas doboz tőzsdestratégia legfontosabb szabályait. Darvas doboz tőzsdestratégiáról általánosságban A Darvas doboz technika Nicholas Darvas által kifejlesztett kereskedési rendszer, mellyel Darvas az 50-es évek végén kereskedett sikeresen az amerikai tőzsdéken. Darvas teljesen véletlenül került kapcsolatba a tőzsdei kereskedéssel, ugyanis egyik munkáját (tánc fellépés) részben részvényekben fizették ki neki. A részvények értéke 2 hónap múlva háromszorozódott. Ekkor kezdte Darvast foglalkoztatni a tőzsdei kereskedés. Az 50-es évek végén 10.000 dollárral kezdte meg a tőzsdei kereskedést, majd ezt az összeget közel 2 év alatt 2 millió dollárra gyarapította kereskedési módszerével. A sikereiről "How I Made 2,000,000 in the Stock Market" címmel könyvet is kiadott, amely néhány évvel ezelőtt magyar nyelven is megjelent ( a kiadó honlapja itt érhető el ). Az alábbiakban bemutatott Darvas doboz tőzsdestratégia alapja tehát a könyvében leírtak, így akit teljes részletességgel érdekel Darvas módszere, javaslom a fenti könyv elolvasását. Sikeres tőzsdestratégia, a Darvas doboz technika elemei A fenti bevezető után beszéljünk meg a konkrétumokat is a Darvas doboz tőzsdestratégiával kapcsolatban. Darvas eredetileg az 50-es évek végén kialakuló bika piacon alkalmazta a technikát, tehát nagyrészt vételi pozíciói voltak. Természetesen napi grafikonon hozta meg a döntéseit, és kézzel rajzolta a grafikonokat, Darvas dobozokat, mivel akkoriban még személyi számítógépek sem voltak. A fentiek mellett a brókercégek megbízási díjai is sokkal nagyobbak voltak, így Darvas kereste a magasabb árfolyamú részvényeket, mivel így százalékosan kisebb volt a jutaléka (amerikai brókercégeknél ma is elterjedt, hogy a megbízási díjakat nem a pozíció méretének százalékában, hanem a részvények darabszáma alapján határozzák meg, például 1 db részvény megvásárlása 1 centbe kerül: Hagyományos brókercégek részvénykereskedés jutalékai ). Darvas a kezdeti időkben a teljes tőkéjét befektetett egyetlen kiválasztott részvénybe, de minden esetben használt stop megbízást. Később, mikor már nagyobb tőkével kereskedett megosztotta a pénzét, és több részvényt vásárolt egyidejűleg, szintén stop megbízás alkalmazásával. Darvas doboz rajzolásának szabályai Darvas az árfolyam mozgását vizsgálva megfigyelt bizonyos szabályszerűséget, melyet a Darvas doboz megrajzolásával jelenített meg vizuálisan, így az árfolyam mozgását a grafikonra rajzolt téglalapokkal írta le. Ha tehát egy részvény napos grafikonján azonosítani tudott egy sávot, melyben az árfolyam mozgott, például 45-50 dollár között, akkor ezt egy téglalappal jelölte. Amikor pedig kitört a fenti sávból az árfolyam, akkor az emelkedést követően egy újabb sávot tudott azonosítani, például 50-55 dollár között, ami egy újabb téglalap volt a grafikonon. Ezek a dobozok adták tehát az alapját a Darvas doboz tőzsdestratégiának. Önmagában a dobozok alapján még nem kapunk vételi jelzést, azonban fontos kritérium, hogy a dobozoknak egymás fölött kell elhelyezkednie, illetve a dobozokon, téglalapokon belüli mozgást is figyeljük. Ugyanis az árfolyam nem eshet a téglalap, doboz, mélypontja alá. Ebben az esetben ugyanis Darvas nem foglalkozott a részvénnyel, kihúzta listájáról a papírt. A Darvas doboz lényege tehát, hogy sávokat azonosított Darvas. Mivel az 50-es évek végén egy erőteljes bikapiac volt az amerikai tőzsdéken, így nagyrészt olyan részvényeket figyelt Darvas, melyek árfolyama emelkedő volt, a dobozok egymás fölött helyezkedtek el. Ha például egy részvény árfolyam a 45-50 dolláros sávban mozog, akkor a következő napok záróárai így alakulhatnak 48,52,50, 55 ,51, 50 ,53,52. Ebből láthatjuk, hogy kitört az árfolyam a 45-50 dolláros dobozból, egészen 55 dollárig emelkedett a részvény árfolyama, majd korrigált 51, 50,53,52. Ezzel pedig kialakult egy magasabban levő doboz az 50-55 dollár között. Darvas könyvében így írja le a részvények árfolyam mozgását, mivel az 50-es években még nem voltak grafikon rajzoló alkalmazások, azokat kézzel rajzolták. A darvas téglalapok azonosítása tehát egyszerű, hiszen csak az árfolyam csúcsait, illetve a korrekciók mélypontjait kell egy vízszintes vonallal megjelölnünk. Számos árfolyam elemző programban elérhető indikátorként is a Darvas box, így automatikusan a grafikonra kerülnek a sávok. Az alábbi képen a tradingview.com árfolyam elemző ( a program bemutatása: Tradingview) alatt elérhető Darvas Box indikátor látható. A sárga és fekete vonalak jelölik a doboz alsó és felső határait. Sárga vonal emelkedő dobozokat jelez, míg a fekete csökkenő darvas dobozokat. A csúcsok és mélypontok, azaz a sávok azonosítására akár fractals indikátort Fractals használata a tőzsdei kereskedésben ) is használhatunk, ha darvas doboz nincs az árfolyam elemző programunkban. Illetve manuálisan is rajzolhatjuk a dobozokat. Csúcsokat úgy állapíthatunk meg, hogy a következő három napon nem emelkedik új csúcsra a piac. Tehát visszamenőleg 3 nap után tudjuk behúzni a csúcsot, a doboz felső határát. Mélypont megállapításnál pedig arra figyeljünk, hogy a következő 3 napon ne essen új mélypontra a piac. Az alábbi képen pedig egy másik Darvas Box indikátor látható, a zöld vonal jelzi a doboz felső határát, míg a piros az alsó határt. Itt pedig már manuálisan rajzoltuk meg a darvas dobozt. A nyíllal jelölt helyen új csúcsot látunk. Ekkor ha három napig nem emelkedik új csúcsra a piac, be tudjuk rajzolni a sáv felső határát. A mélypont esetében szintén arra figyelünk, hogy három napig nem esik új mélypontra a piac. Darvas tőzsdestratégiájának további szabályai is voltak, ezeket a következő bekezdésben tárgyaljuk. Sikeres tőzsdestratégia: Darvas szabályai A fenti téglalapokat tehát arra használat Darvas, hogy az árfolyam mozgását leírja, azonosítani tudja a részvény árfolyamának mozgását. A fentiek mellett számos szabálya volt, többek között figyelte a forgalmat. A részvények kiválasztása során tehát nem elegendő a fenti téglalapok követése, hanem Darvas kereste azokat a részvényeket, melyek piacán megnövekedett a forgalom. Ez jelezte számára, hogy érdeklődők, vevők érkeztek a részvény piacára. Darvas vételi pozíciót akkor nyitott, amikor a részvény árfolyama kitört az azonosított téglalapból, tehát amikor új csúcsra emelkedett a részvény ára. Vételi megbízásait a doboz fölött 1-2%-kal állította be. Ideális esetben az emelkedést a vállalat fundamentumai is támogatják, azaz az EPS emelkedő trendben van ( Tudnivalók az EPS-ről, azaz az egy részvényre jutó nyereségről ). A vételi jelzés után pedig azt várjuk, hogy az árfolyam újabb darvas dobozokat alakítson ki, és addig maradunk pozícióba, amikor a magasabban levő dobozból vissza nem esik az árfolyam egy alacsonyabban levő dobozba. A kezdeti stop megbízást meglehetősen szűkre vette Darvas, azaz az áttört szint alá helyezte el. Ha például az 50 dolláros árfolyam jelenti a doboz felső határát, akkor az áttörést követően 1-2%-kal magasabban, például 51 dolláron lépett be Darvas, a stop pedig az 50 dolláros szint alá került. Darvas ugyanis úgy gondolta, hogy ha erős a részvény piaca, akkor egy új, magasabb doboz fog kialakulni. Ha pedig a szűk stop miatt Darvas kistoppolódott, de az árfolyam az esést követően ismét kitört, akkor az eredeti felállás szerint ismételten pozícióba lépet (ismét szűk stoppal). Természetesen ez csak akkor érvényes, ha a doboz alsó szintje nem sérül. Ha pozícióban tudott maradni Darvas, akkor követő stop-ot alkalmazott, ami az új dobozok alsó határoló vonalához volt igazítva. A részvény mellett az általános piaci hangulatot is vizsgálta Darvas, így nem vásárolt, ha a tőzsdeindexek estek, vagy ha oldalazás alakult ki. A továbbiakban megnézünk egy belépési példát is, mely Darvas könyvében is szerepel.