Fullon van a magyar munkaerőpiac. Jöhetnek a tejjel-mézzel folyó irodák
A KSH jelentése szerint az augusztus-októberi három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma először lépte át a 4,5 milliót. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 69,8 százalékra emelkedett, vagyis a foglalkoztatottak száma történelmi csúcsot döntött, ami mindenképpen jó hír, hiszen az elmúlt évtizedekben a foglalkoztatási ráta alacsony száma sújtotta a hazai gazdaságot és a szociális ellátó rendszert. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint azonban a munkanélküliségi ráta január óta gyakorlatilag stagnál, ezért szerinte a munkaerőpiac jelenlegi szerkezete érdemi javulásra már nem ad teret, vagyis elértük a teljes foglalkoztatottságot. A javulás a szűkös tartalékok miatt már csak egyre lassabb ütemben folytatódhat. Horváth András, a Takarékbank elemzője kiemelte, hogy történelmi csúcsra nőtt foglalkoztatottsággal párhuzamosan elkezdődött a közfoglalkoztatásból a papíron szakképzettséggel rendelkező személyek kizárása. Azonban kérdéses, hogy ők a mostani munkaerőpiaci környezetben képesek lennének-e elhelyezkedni. A versenyképesebb EU-s tagállamokkal összehasonlítva ugyanakkor a foglalkoztatási ráta 4-5 százalékpontnyi javulására van tér az ideális munkavállalási korú népességben, ami további 250-300 ezer új munkahely betöltésére ad lehetőséget. Az inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve a magyar munkaerőpiac 500 ezres munkaerőtartalékkal rendelkezik, bár a képzettségi problémák igen jelentősek. A képzett munkavállalók hiánya a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint oktatással, képzésekkel, átképzésekkel lehetne a munkaerőhiányos ágazatokba irányítani a közfoglalkoztatottakat. Emellett fontos lenne az úgynevezett atipikus megoldások, például a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka térnyerését segíteni. Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte, hogy a közfoglalkoztatottakat, a munkanélkülieket és az inaktívakat tekintve még 360 ezer ember alkotja Magyarország teljes munkaerő-tartalékát. Míg 2010-ben a foglalkoztatási ráta 56 százalékon állt, ez az arány mostanra 69,8 százalékra emelkedett. A tárcavezető beszámolt még arról, hogy a november 1-jétől duplájára emelt elhelyezkedési juttatásnak köszönhetően az utóbbi hetekben háromszor-négyszer többen léptek ki a közfoglalkoztatásból és helyezkedtek el a versenyszférában. A nők foglalkoztatásában is sikerült nagyot előrelépni, hiszen soha nem dolgoztak ilyen sokan, ugyanakkor a kisgyerekes anyák között is érdemi munkaerő-tartalék van, amit további ösztönzőkkel fog segíteni a kormányzat. Nem véletlen tehát, hogy az irodapiacon olyan munkahelyekkel csábítják a leendő dolgozókat, amelyek a világ bármely pontján megállják a helyüket. A világgazdaságban terjedő munkakultúra trendek Budapesten és a nagy egyetemi városainkban is megjelennek, hiszen a nemzetközi bérlők a globális mintákat magukkal viszik a világ minden pontjára. Az Év Irodája versenyen is már évek óta tapasztalhatjuk, hogy az iroda szerepe felértékelődött a munkahely-választásnál. A modern munkahelyek elsőszámú HR-eszközzé nőtték ki magukat, a cégek számára pedig egy menő iroda az employer branding fontos eleme. +++ Melyek a legújabb irodatrendek? Hogyan járulhat hozzá az irodai környezet a munkáltatók márkájához? Hogyan használható fel a munkakörnyezet a munkaerő toborzásra és megtartásra? Milyen igényei vannak az új generációknak? Ezekre a kérdésekre keresik a szervezők a választ Az Év Irodája verseny első irodatrend konferenciáján, az OfficeUP-on. A rendezvény csúcspontja Az Év Irodája Díjátadó lesz, ahol a verseny bérlői díjait osztják ki 2019. február 20-án az Akvárium Klubban. www.officeup.hu