Ilyet még a KSH sem látott! Rekordot döntött a magyar építőipar
Az épületek építése 39,4, az egyéb építményeké 65,4 százalékkal emelkedett. Az előző havihoz mérten 6,7 százalékkal emelkedett a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított építőipari termelés - jelentette a KSH. Az épületeknél ipari, lakó- és irodaépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is az út- és vasútépítések eredményezték a növekedést. A termelés volumene az épületek építésében 43,3, az egyéb építmények építésében 111,8 százalékkal nőtt tavaly februárhoz viszonyítva. A magasépítés kibocsátása 33,9, a mélyépítésé 50,5 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakáét. A februárban megkötött új szerződések volumene 22,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 178,3 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 40,8 százalékkal kisebb volt. A februárban megkötött 197,6 milliárd forint értékű új szerződéssel együtt az építőipari vállalkozások február végi szerződésállománya változatlan áron 2,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit és értékben 2376,5 milliárd forintra rúgott. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 53,2 százalékkal nagyobb, az egyéb építményekre vonatkozóké 10,6 százalékkal kisebb volt, mint tavaly február végén. Nő az építőipar súlya a nemzetgazdaságon belül Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint az építőipar idén is érdemben járulhat hozzá a növekedéshez, és súlya is tovább nőhet a nemzetgazdasági ágazatok közt. A szakértő 30 százalékot elérő növekedésre számít az ágazatban idén. Az újlakás-átadási hullám fogja húzni az építőipart 2019-ben, legalább 25 ezer lakás átadására lehet számítani. Emellett a budapesti irodapiacon 700 ezer négyzetméter fejlesztés megvalósítási fázisba ért, ami szintén érdemi átadási hullámot eredményez majd a következő 1-2 évben, számottevően növelve a jelenlegi, 3,6 millió négyzetméteres állományt. Az elemző szerint a szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma az iparágon belül. Az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson van, de a bővülés jelentős részét képzetlen munkaerő adta, ami egyelőre tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését. További béremelkedésre és fehéredésre számíthatunk az építőiparban a következő években, így folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő fokozatosan visszaáramlik a hazai gazdaságba. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy az ágazatban folytatódhat a növekedés, elsősorban az épületépítéseknek köszönhetően. Februárban az épületépítésekre kötött új szerződések volumene 178 százalékkal nőtt, a hó végi rendelésállomány pedig 53 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az egyéb építmények szerződésállományában az állami és uniós forrásokon alapuló beruházások miatt volt egy felfutás, ezek a fejlesztések már a kivitelezési szakaszban vannak és újabb megrendelések egyelőre nem érkeztek ebbe az alágazatba. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője hangsúlyozta: az erőteljes növekedéshez elsősorban a kereslet magas szintje járult hozzá, de segíthették az ágazat technológiai fejlesztései és a kedvező időjárás is. Az építőipar termelése az év további részében is bővülhet, az év egészét tekintve 20 százalékot is meghaladó bővülést sem tart lehetetlennek. Az építőipart érintő munkaerőhiány megoldódni nem fog, legfeljebb mérséklődni, de az ágazat technológiai fejlesztései segíthetik a magasabb termelési volumen elérését. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, György László szintén értékelte a friss statisztikákat, szerinte az építőipari bővülés is jól tükrözi, hogy a magyar feldolgozóiparban egyre több beruházás valósul meg, és egyre kiterjedtebb infrastruktúra-hálózat épül ki Magyarországon. A potenciális megrendelés-állomány 2018 és 2023 között 25 ezer milliárd forint, ebből 15 ezer milliárdot tesznek ki az állami megrendelések. Az adatok azt mutatják, hogy az építőipari vállalatok sikeresek a megnövekedett kereslet kielégítésében. A kormány azért döntött az állami beruházásokat felügyelő beruházási ügynökség létrehozásáról, hogy az építőipari projektek hatékonyabban és jobb minőségben valósuljanak meg. Az ügynökség a minőség- és hatékonyságbiztosítás mellett ügyel majd a megrendelések időbeli "kisimítására" és ütemezésére is - fogalmazott az államtitkár. Grafikon: MTI