Vállalati bérlakásprogramot javasolnak a szakértők
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezésére 2019-ben alakult testület bemutatta a lakás- és kereskedelmiingatlan piaccal kapcsolatos javaslatait. A javaslatcsomag négy pillére az újlakások kínálatának növelése hosszú távon, az elérhető lakhatás biztosítása vállalkozói bérlakásszektor fejlesztésével, a kereskedelmiingatlan piac adminisztratív korlátainak enyhítése, valamint a hatékonyabb építőipar és a hazai alapanyaggyártás ösztönzése. Scheer Sándor, a LITT elnöke, a Market Építő Zrt. alapító vezérigazgatója a javaslatok bemutatásakor elmondta, hogy a lakásárak jelentős emelkedése után, 2019-től mérséklődés látszik mind az árdinamikában, mind a keresletben, ugyanakkor a lakásvásárlás elérhetősége - különösen Budapesten - jelentősen romlott. A hazai lakásállomány megújulása alacsony, ráadásul 2021-től az új lakások átadásának visszaesése várható. Fábián Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2014-től erősen emelkedtek a lakásárak, de tavaly szeptemberről decemberre Budapesten már 3,5 százalékos csökkenést prognosztizálnak. A háztartásoknak erőn felül kell költeniük lakhatásra, a fővárosban a lakásárak jövedelmeket meghaladó emelkedése a külső, olcsóbb kerületek felé terelte a keresletet, az ingázási idő növekedése pedig versenyképességi problémákhoz is vezet. A magyar lakóingatlanok megújulási rátája historikusan és régiós összehasonlításban is nagyon alacsony. A lakásépítések egészséges felfutását leginkább a szakképzett munkaerő hiánya korlátozza, ami az építés minőségére is negatívan hat. A bérleti díjak jövedelmekhez viszonyított aránya Budapesten meghaladja az európai átlagot, egy egyszobás lakás bérleti díja az átlagos jövedelem 46 százalékát teszi ki, míg az európai átlag 38 százalék. Vásárlóerő paritáson mérve a budapesti háztartásoknak marad az egyik legkevesebb elkölthető jövedelme a tipikus albérleti díj kifizetése után, fele annyi, mint Bécsben. Probléma az is, hogy csak a lakosság 5 százaléka bérel piaci alapon lakást, vállalkozói bérbeadók gyakorlatilag nincsenek a piacon, amit szabályozási problémák hátráltatnak. Míg például Ausztriában 55, Bécsben 20 százalék a lakástulajdonlási arány, Magyarországon 85 százalék, és Budapesten is 80 százalék felett van. A lakáspiacot illetően a LITT az újlakás kínálat hosszú távú növelése érdekében az újlakás kibocsátás egészséges szintjének meghatározását, elérésének biztosítását, otthonteremtési kerekasztal létrehozását, kontraciklikus, illetve a magánszektor kapacitásigényére figyelemmel lévő állami beruházási politikát, a kihasználatlan állami és önkormányzati telkek valamint barnamezős területek fejlesztésre alkalmassá tételét, ezekhez a fejlesztők hozzáférésének széles körű biztosítását, a spekulációs telektartás ellenösztönzését, valamint bizonyos városi alközpontokban magasabb építési sűrűség engedélyezését javasolja. A LITT szükségesnek tartja a bérlakáspiac átfogó szabályozásának kialakítását. Hosszú távú vállalkozói bérbeadás esetén a testület szerint kedvezményes áfakulcsra, a finanszírozáshoz célzott, hosszú távú, alacsony fix kamatozású hitelre van szükség. Átlag alatti jövedelmű bérlőknek való bérbeadás esetén adókedvezményt adnának, ahogy például azon munkaadóknak is, akik lakhatási támogatást nyújtanak. A javaslatok között szerepel a kaució kiváltása is egy "jó bérlői lista" felállításával, amit egy állami garanciarendszer biztosítana. A hazai építőipar versenyképessége jelenleg elmarad európai összehasonlításban, ebben a testület szerint előrelépést hozhat az építőipari képzés fejlesztése és a szakmunka presztízsének emelése. A LITT szerint szükség van a hazai építőipari alapanyaggyártás ösztönzésére valamint az építőipari gépesítettség növelésére is, ami támogatná a növekedést és a hatékonyságot is. A LITT a kereskedelmiingatlan-szektorban egyebek mellett az adminisztratív akadályok enyhítését, az üzemeltetésben az automatizálás lehetőségeinek feltérképezését, épületüzemeltetési képzés indítását és a plázastop-törvény felülvizsgálatát javasolja. Kép: fizkes - shutterstock.com