Rengeteg új lakás épült, majd megjött a járvány
Budapesten 1184 lakást adtak át, 29,3 százalékkal többet, mint egy éve, sőt, a jövőben is az építendő lakások 51 százalékát a fővárosban fogják kivitelezni. Az építendő lakások száma Budapesten szinte alig, 1,1 százalékkal, a többi településkategóriában viszont jelentősen csökkent: a megyei jogú városokban 49,6, a többi városban 41,2 a községekben 36,1 százalékkal. Az első negyedévben a természetes személyek által épített lakások aránya 45 százalékról 43 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 54 százalékról 57 százalékra nőtt 2019 azonos időszakához képest. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48 százaléka családi házban, 46 százaléka többlakásos épületben, 1,5 százaléka lakóparkban található. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az adatokat látva kifejtette, hogy a kivitelezések jelentős csúszásban vannak, hiszen 2016 eleje óta a lakásépítési engedélyek száma 148 ezer, míg az átadások száma 68 ezer volt, vagyis 80 ezerrel több engedélyt adtak ki, mint amennyi lakás megépült. A folyamatban levő építkezések miatt idén még viszonylag magas lehet a lakásátadások száma, a trendet ugyanakkor lassíthatja, hogy azoknál a lakásoknál, amelyek 2018. november 1. előtt rendelkeztek építési engedéllyel, 2023-ig érvényben marad az 5 százalékos áfakulcs. A kedvezményes lakásáfa kivezetésének hatása már tükröződik az építési engedélyek visszaesésében, azonban a családvédelmi akcióterv új lendületet adhat az építkezéseknek. A járvány negatív hatásai miatt viszont jelentősen csökkenhet az építési kedv, egyes kivitelezések pedig tovább csúszhatnak az importált építőanyagok akadozása és a Magyarországon dolgozó vendégmunkások hazatérése miatt. A rozsdaövezet lehet a remény Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakásátadások számának kiugró növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy több ezer olyan lakást adtak át, amit a beruházók a korábbi években kezdtek építeni, és még vonatkozik rájuk a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa. Bár a járvány kedvezőtlenül érinti az ingatlanpiacot, a rozsdaövezetekben található lakások építésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa bevezetése ösztönző lehet a jövőben. A szakértő arra is rámutatott, hogy a koronavírus-járvány miatt elhalasztott építőipari beruházások következtében a kivitelezői kapacitások egy része felszabadult, ami a lakások építtetői számára rendelkezésre áll. Emiatt az építési költségek csökkenhetnek, ami ahhoz is hozzájárulhat, hogy megfizethető áron kerülhessenek piacra az új lakások. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a lakásátadásokat az idén még viszi előre a több éve indult építkezések lendülete. A lakásépítési kedv első negyedévben mért visszaesésében ugyan a koronavírusnak is volt szerepe, aminek valódi hatásai azonban csak a második és a harmadik negyedéves számokban mutatkoznak meg, azaz akkor még látványosabb visszaesés várható. A bruttó árak csökkenésére is számít az elemző, aki szerint mindez megnövelheti a keresletet az új lakásokra, és így élénkítő hatású lehet a fejlesztői oldalon is. Újabb ösztönzőkre lenne szükség Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület álláspontja szerint a válság után, jelentős kormányzati intézkedések nélkül 2020-21-ben nagyon kevés lakásprojekt fog indulni. Jelenlegi előrejelzések szerint a kedvezményes áfa kivezetése és a járvány együttes hatására 2021-ben várhatóan 10 ezernél is kevesebb lakás fog épülni, ami 2022-re tovább csökkenhet. A lakásállomány minőségi megújulása pedig ismét lassul. Ha nem lép a kormány, a lakásfejlesztések éveken át nem fognak tudni beindulni. Az újabb visszaesés és az ágazat hektikussága a jelen helyzetben nemcsak építésgazdasági, hanem nemzetgazdasági károkat is okozhat. Az építőipar multiplikátor hatása a nemzetgazdaságon belül jelentős, legalább négy-ötszörös, ezért a válságkezelés ezen a területen prioritást kellene, hogy élvezzen. Az Egyesület szerint a többi lakásépítésre is visszahozható lenne az 5%-os áfakulcs, hogy a lakásépítési piacon várható recesszióból segítsen kitörni. Az áfakedvezmény finomra hangolható olyan feltételekkel, hogy az valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jusson el, ugyanakkor ösztönözze a kívánt építési volument. Javasolják az áfa-visszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel, de a jelenlegi 2.486 kistelepülésről a települések jelentősen szélesebb részére, akár az összesre kiterjesztve. Emellett a ciklikusság csökkenthető lenne egy közhasznú bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával és bérlakásépítési projektek indításával, akár éppen a rozsdaövezeti területeken.