Egy törékeny világról - A vihar a Csokonai Színházban
Január 11-én mutatja be a debreceni Csokonai Színház Shakespeare Vihar c. darabját, Szergej Maszlobojscsikov rendezésében. Darabtörténet: Prosperót, Milánó törvényes hercegét, a hataloméhes öccse, Antonio elűzte a trónról, és kislányával, Mirandával együtt a tengerre vetette. A száműzöttek egy távoli szigeten értek partot, amelyet később Prospero a varázserejének segítségével felszabadított a gonosz Sycorax boszorkány uralma alól. Majd a boszorkány fiát, Calibant, aki egy visszataszító külsejű vadember, a szolgájává tette. Illetve Ariel, a légi szellem hálából szintén a szolgálója lett, mivel őt is rabságban tartotta Sycorax mindaddig, amíg Prospero ki nem szabadította. A mű cselekménye ezen események után, tizenkét évvel később kezdődik. Prospero vihart támaszt a tengeren, mert megtudja, hogy áruló öccse, valamint szövetségese, Alonso, Nápoly királya, valamint fia, Ferdinand és Alonso öccse, Sebastian a közelben hajóznak el. A viharnak az lesz a következménye, hogy Antonio és kísérete hajótörést szenvednek, és a szigeten érnek sértetlenül partot. Ezután Ariel, Prospero parancsára, Mirandához vezeti Fernandót, akik egymásba szeretnek. Míg Prospero próbák elé állítva meggyőződik arról, hogy Fernando méltó-e lánya szerelmére, Ariel varázslatos csínyjeivel zaklatja Antoniót és társait. Eközben egy komikus mellékcselekményben a félig állat, rút szolga, Caliban, valamint két részeges hajótörött, Trinculo és Stephano át akarják venni az uralmat a sziget fölött, azonban tervük hamar meghiúsul a saját ostobaságuk és kapzsiságuk miatt. Végül Prospero áldását adja Miranda és Ferdinand házasságára, majd elküldi Arielt Antonióért, Alonsóért és Sebastianért. A sok megpróbáltatáson átesett érkezők felismerik a száműzöttet, aki a darab végén mindnyájuknak megbocsát és lemond mágikus hatalmáról, tengerbe vetve könyveit és kettétörve a varázspálcáját. És ezzel a tettével felszabadítja a hűséges szellemet, Arielt a szolgálat alól. Shakespeare végrendelete - Szergej Maszlobojscsikov A viharról: "A Vihart Shakespeare egyik utolsó műveként tartják számon, és lényegét tekintve ebből olvasható ki a művészi-filozófiai végrendelete, egész munkásságának összegzése. Ezt a darabot – véleményem szerint – önmagáról írta, ott rejlik benne a mester életművének utolsó, mindent lezáró akkordja. A mi olvasatunkban ez a dráma egy igen mély filozófiai tartalommal bíró mű, ezért nem egy egyszerű tündérmesét szerettünk volna színpadra állítani, hanem egy komolyabb hangvételű, elgondolkodtató példázatot a pusztuló és újra feltámadó emberi kultúra mibenlétéről. Ez a gyönyörű és titokzatos szöveg, amelybe beleszőttünk több mondatot Shakespeare más műveiből is, két szembenálló világ – a zsenge, de élő, vagyis a női princípiumot képviselő, illetve az erős, férfias, ám megkövesedett, halott világ viszonyának története. Mindez magából a szüzséből nőtt ki, abból az érzésből, hogy ebben a történetben egy gyenge és törékeny világ meg akarja védeni a maga elsőszülött jogát a durva és kegyetlen világgal szemben. A vihart már rendeztem egyszer 2010-ben, a kijevi Ivan Franko Színházban. Azonban a mostani előadás jócskán eltér majd az ukrántól, és nemcsak azzal, hogy Prosperót egy színésznő (Szűcs Nelli) játssza, hanem más szálakon is, például a jellemek értelmezésében, dramaturgiai vonalon is számos újítást hoztam az előadásba. Shakespeare darabjai egyébként is egy roppant tág világot tárnak elénk, és mindegyikük rengeteg lehetőséget nyújt a legkülönfélébb témák kibogozásához. Ezek a mélyebb, emberi és szellemi témák valóságosak, olyasmik, ami eleve benne vannak a darabban. És ilyen értelemben egyáltalán nem térünk el az eredeti mű szellemiségétől, pusztán meglátjuk benne azt, ami rejtve maradhat a felszínes olvasat előtt." Szűcs Nelli Prosperáról: „Az a hír, hogy én leszek Prospera, úgy érintett engem, mint amikor Miranda először láthatott vihart. Mert valahol úgy éreztem, hogy én túl fiatal vagyok erre a szerepre. Véleményem szerint, ez a mű Shakespeare egyik legnehezebb darabja, rengeteg olyan kérdést tesz föl, amelyekkel nagyon sokáig lehetne foglalkozni. Prospero szerepe azt kívánja meg, hogy legyen meg benne egyszerre Ariel és Caliban ellentéte, hogy dúljanak benne viharok. E felfogásban izgalmas az, hogy Prospera anyaként talán valamivel többet képes átadni a világról lányának, Mirandának." WILLIAM SHAKESPEARE: A VIHAR Fordította: Babits Mihály Az előadásban más Shakespeare-darabok részletei is szerepelnek Arany János, Vörösmarty Mihály, Szász Károly, Szigligeti Ede, Kosztolányi Dezső fordításaiban PROSPERA, Milánó hercegnője SZŰCS NELLI CALIBAN, barbár TRILL ZSOLT ANTONIO, Prospera bátyja / STEPHANO, részeg komornyik KRISTÁN ATTILA SEBASTIAN, Alonso bátyja / TRINCULO, udvari bolond IVASKOVICS VIKTOR MIRANDA, Prospera lánya TARPAI VIKTÓRIA FERDINÁND, Alonso fia RÁCZ JÓZSEF GONZALO, idős tanácsadó VARGA JÓZSEF ALONSO, Nápoly királya SŐTÉR ISTVÁN ADRIAN, úr KACSUR ANDRÁS UDVARI BOLOND TÓTH LÁSZLÓ RÉSZEG KOMORNYIK SZABÓ IMRE KORMÁNYOSOK FERENCZI ATTILA KRÉMER SÁNDOR ARIELEK, légies szellemek BÉRES ILDIKÓ, GÁL NATÁLIA, DOMÁRECZKÁJÁ JÚLIA, KACSUR ANDREA, OROSZ IBOLYA, OROSZ MELINDA, VASS MAGDOLNA Díszlettervező: Szergej Maszlobojscsikov | Jelmeztervező: Balla Ildikó Rendező: Szergej Maszlobojscsikov A Gyulai Várszínház, a Szentendrei Teátrum, a Csokonai Színház és a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház közös produkciója Bemutató Debrecenben: 2013. január 11. 19 óra Fotók: Kiss Zoltán Forrás: csokonaiszinhaz.hu