Mindenevők és éhezők - Kultúrafogyasztási szokásainkról
Kultúrafogyasztási szokásainkat vizsgálták szociológusok. Kutatásaik eredményéről számolt be a Nők Lapja. Lapszemle. A Nők Lapja cikkéből: Pár évtizede még nyilvánvaló volt, hogy az igényes ember nem néz szappanoperát, nem hallgat népszerű slágereket, nem olvas lektűrt, bulvárlapot - jó ideje azonban ez már nem igaz. Az utóbbi másfél évtized kulturális fogyasztást vizsgáló kutatásai azt mutatják, hogy a társadalomban sok meglepő változás történt. Bukodi Erzsébet szociológus kutatása során a kultúra három területét (zene, színház és mozi, valamint képzőművészet) vizsgálva arra jutott, hogy szoros kapcsolat mutatkozik a társadalmi rétegződésben elfoglalt pozíció (különösen az iskolai végzettség), valamint a kulturális fogyasztás között: a legmagasabb iskolai végzettségűek nagyobb valószínűséggel tartoznak a "mindenevők" közé, és a kulturálisan inaktívak leginkább az alacsony társadalmi helyzetűek köréből kerülnek ki. Ugyanakkor ezek a kategóriák nem átjárhatatlanok. A kulturális viselkedést pedig leginkább az a közeg befolyásolja, amelyben gyerekkorunkban szocializálódtunk. A legutóbbi erre vonatkozó kutatást az MTA Politikai Tudományok Intézete végezte, a Szonda Ipsos közreműködésével, 2008-2009-ben. Ennek megállapításait elemezve Sági Matild szociológus arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon új kultúrafogyasztási típusok jelentek meg. A kutatás legfeltűnőbb tanulsága most is az volt, hogy van egy csoport, amely kulturálisan "mindenevő", méghozzá jellemzően a magasabb társadalmi státuszúak. Meglepő módon ez a mintegy 13 százalékos csoport nem korlátozza kulturális fogyasztását a "magas kultúrára", hanem az "alacsony státuszú" kulturális eseményeket is szívesen látogatja. Az egyetlen típust befogadó kulturális választás inkább az alacsonyabb társadalmi státuszúakra jellemző, és közülük kerülnek ki azok is, akik a tévézésen kívül szinte semmilyen kulturális aktivitást nem mutatnak. A választóvonal tehát nem az elit és a tömegkultúra fogyasztói között húzódik meg, hanem a "mindenevők" (13%) és a kulturális "nélkülözők" (48%) között. (...) Ezenkívül kevesebb férfi kulturális "mindenevő", mint ahány nő. A magyar társadalom 48 százaléka kulturálisan éhezik - azaz: szinte kizárólag televíziót néz. (...) - A kultúrafogyasztásban hiányt szenvedők köre nagyjából egybeesik a nem olvasókéval - hangsúlyozza Péterfi Rita olvasásszociológus, a Pest Megyei Könyvtár munkatársa. - Megállapítható, hogy azok vesznek a kezükbe lapokat, könyveket, akik színházba, koncertre, kiállításokra is járnak. A kultúrafogyasztásban tehát halmozódás figyelhető meg: egyrészt az idősebb generációk átadják a fiataloknak a szokást és az igényt, másrészt, aki fogyaszt az egyik kulturális területen, az fogyaszt a másikon is. A teljes cikket a Nők Lapjában olvashatják.