Szent Péter esernyője Békéscsabán
Február 15-én mutatja be a Bééscsabai Jókai Színház Mikszáth regényének színpadi adaptációját, Katkó Ferenc rendezésében. A Jókai Színház beszámolója: A Jókai Színház minden évben kiválaszt egy, az iskolai tananyaghoz szorosan kapcsolódó alkotást, melyet kifejezetten a középiskolás korosztály számára hoz létre, s melyben a Színitanház végzős hallgatói is megmutathatják színpadi rátermettségüket. Csokonai Dorottyája, valamint Shakespeare Lóvátett lovagok című komédiája után ebben az esztendőben a választás Mikszáth Kálmán első és egyben a szerző legkedvesebb regényére esett: a Szent Péter esernyőjének színpadi adaptációját február 15-én 15 órakor mutatja be a teátrum Katkó Ferenc rendezésében. Olvasópróba - Katkó Ferenc és Vadász Gábor (Fotó: Ignácz Bence/A-Team) A fiatal generáció színházi nevelése évek óta kiemelt szerepet kap a Békéscsabai Jókai Színház életében. A teátrum folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel a középiskolás korosztály számára izgalmassá, érdekessé tudja formálni a színházba járást. A beavató színházi előadások betekintést engednek a fiataloknak a kulisszák mögé, az ifjúsági előadások pedig különleges művészi eszközökkel igyekeznek elnyerni e korosztály tetszését. Mikszáth a mesélés nagymestere. Anekdotikus elbeszélésmódja csapongó, a regény rengeteg történetet foglal magába. Talán ezért is van az, hogy szinte minden szereplő nézőpontjából be lehetne mutatni az eseményeket. A fő cselekményszál mégis a két fiatal – Bélyi Veronika és Wibra Gyuri – és az ő különleges „örökséggel” – az esernyővel – való kapcsolatuk köré rajzolható. Hogyan teremtődik és lepleződik le egy (-két) legenda, hogyan válik semmivé az anyag világában a szent, s a szent világában az anyag. A hatalmas vagyonért való küzdelem hogyan oldódik fel egy tiszta érzésben. Eközben elénk tárul a falu, a város lakóinak élete hiedelmeikkel, babonáikkal, motivációikkal együtt. Mikszáth ebben a regényében nemcsak egy romantikus történetet mesél el, hanem – olykor merész iróniával – mutatja be magát a „népet” is. Ezt a világot a rendező, Katkó Ferenc is átemeli az előadásba, amelynek nélkülözhetetlen alkotóeleme lesz majd a ritmus és a zene: népi motívumok jelennek meg táncban és zenében egyaránt a színpadon. Ebben kiváló segítője lesz az ExperiDance társulatának tagja, Újszászi András koreográfusként. A vagyonért való küzdelemben fontos szerephez jutnak a Gregorics testvérek, akik mindent elkövetnek, hogy megkaparintsák elhunyt fivérük törvénytelen fiának jogos örökségét. A három testvér szerepében Kovács Edit, Hodu József és Szőke Pál segíti a fiatalok munkáját. Bélyi Jánosként Csomós Lajos lép színpadra. A díszlet Fekete Péter tervei alapján készül, kiemelt motívuma egy hatalmas, 6 méter széles esernyő, amelynek elemeiből az alkotói fantázia számos térformát alakíthat ki. Az előadást a premiert követően több településen tervezi bemutatni a színház, hiszen a közép- (és általános) iskolás korosztály számára nemcsak „hasznos”, de élvezetes előadásnak ígérkezik Mikszáth remekművének színpadi változata.