Egy fog, egy halál - A Kossuthkifli kulisszái mögött jártunk
Düledező középkori faházak, megsárgult fű és viszonylagos csend fogad minket a Fóti Filmgyárba belépve. Utunk egy nyomasztó udvaron keresztül vezet, ahol előző nap egy börtönjelenetet forgatott a Kossutkifli stábja. Rövid séta után végül rátalálunk többtucatnyi, fekete ruhás emberre, akik hirtelen elcsendesednek a bűvös "felvétel" szó hallatán. "Annyira félsz a haláltól, hogy ez lerí rólad, mondd harsányabban” – instruálja Reviczky Gábort a Kossuthkifli című tévésorozat rendezője Rudolf Péter, miközben az egyik fogadós jelenetet veszik fel. A színészek azonban rejtve maradnak a barna színű emeletes viskóban, mert a stúdióba belépni szigorúan tilos a külsősöknek. Törőcsik Mari és Rudolf Péter, Fotók: Kosuthkifli Így jobb híján a fülünket hegyezzük, próbáljuk kiszűrni a mondatokat, ami még úgyis nehéz, hogy a stáb tagjai az udvaron csak suttognak. A falakon túl állítólag egy tucatnyi galamb hever egy tálon, amit készséggel elhiszünk, látva a lépcső alján azt a néhány maréknyi madártollat. Az a jelenet forog éppen, amikor kiderül, hogy a besúgót alakító Törőcsik Mari majdnem megfőzi a titkos híreket szállító postagalambokat. A Fehér Béla azonos című könyve alapján adaptált történet ugyanis az 1848-49-es szabadságharc idején játszódik, ahol például a császári titkosszolgálat fedőtevékenységként temetkezési vállalatot vezet. A zöld delizsánszt azaz postakocsit üldöző halottaskocsi, és a Kossuthkiflinek átkeresztelt egyszerű bejgli is elengedhetetlen tartozéka a sorozatnak, mivel az édesség egy szabadságharc-ellenes összeesküvést vélelmére ad okot. Mialatt azonban elmélázunk a mákos-diós fantázianevén, az ajtó végre kinyílik, és elsőként robog le a hosszú lépcsőn a magát korabeli James Bondnak aposztrofáló Kőszegi Ákos. "Hadd törülközzem meg" – mondja a negatív hőst alakító Kőszegi az első átállás szünetében. Rágyújt gyorsan egy cigarettára, és fehér köntösében kezdi el mondani a hogyanokat. Kőszegi Ákos "Az én karakterem a mindenkori hatalmat kiszolgáló emberé, aki most éppen úgy látja jónak, ha a császári titkosszolgálatnak dolgozik. Mindezt végtelenül megnyerő, sármőr stílusban, és gyakran álruhában teszi" – számol be a színész, aki hozzáfűzi, hogy övé az egyetlen olyan figura a főszereplők közül, aki jellemfejlődésen megy keresztül, de mindezt nem fejti ki jobban, mert állítása szerint már így is sokat árult el. Lélegzetvételnyi ideje marad csak a szereplőknek, olyan megfeszített tempóban dolgoznak. A stáb is fegyelmezetten, igazi profi módjára teszi a dolgát, hiszen egy pisszenés sem hallatszódhat be a kis házba. Éppen ezért többször is újra kell venni a galambos jelenetet, például akkor, amikor elzúg egy repülőgép, vagy lövések dördülnek valahol a távolban. "Amikor a főcím végén látják a nézők a neveket, eszükbe sem jut, hogy egy-egy filmért mennyien dolgoznak megszállottan" – magyarázza a hatszor 52 perces roadmovie rendezője, Rudolf Péter. "A kellékestől a díszletesekig, mindenki egy ügyért mozog, ezt csak így érdemes csinálni" – mondja, aztán félbehagyja a mondatot, mert már a nevét kiabálja a rendezőasszisztens. Várunk, és folyamatosan a házból levezető lépcsőt lessük, ahol hosszúnak tűnő percek után végre feltűnik Törőcsik Mari. Fekete ruhában, lassan és óvatosan lépdel lefelé a rendezőbe karolva, mögötte pedig Haumann Péter halad, aki rögtön a szövegkönyvét keresi. A Vödric Demeter cukrász alakját megformáló Haumannt, arról kérdezzük a pihenő időben, hogy miként kapcsolja be és ki magát egy színész. Haumann Péter "A Brooklyni testvér forgatásán egy szó szerint zuhanó motoros sárkányrepülőn kellett infarktust kapnom" – kezdi a történetet a Kossuth-díjas művész. "A színésznek élethűen kellett hoznia a figurát., de tényleg a szívemhez kaptam, amikor zuhant a gép lefelé és az utolsó pillanatban kiabáltam rá a pilótára, hogy rántsa fel a szerkezet orrát. A jelenetet végül kihagytuk" – meséli. "A Hajnali háztetőkben viszont biztosítás nélkül mászkáltam a tetőn, mint Tersánszky Józsi Jenő, és ahogy hátrafelé araszoltam a magasban, megcsúsztam, a macska a nyakamba ugrott és összekarmolt, a kémény széle - amibe kapaszkodni próbáltam - pedig a kezemben maradt. Egy szóval le kell esni a nullára, és tudni kell abbahagyni. Kell, hogy legyen a színészen egy ilyen ki/be kapcsoló gomb is" – fejezi be Haumann a mondandóját, és miközben nevetünk az anekdotákon, ismét halljuk a "Csendet kérünk az udvaron!" felszólítást Csala József rendezőasszisztenstől. Komolyan vesszük hát a szavát, hang bennakad, a félbehagyott mondatokat pedig csak belül pörgetjük tovább. Óvatosan, már-már settenkedve lépdelünk a fekete ponyvával letakart részhez, ahol két monitor előtt figyeli a rendező az eseményeket. Fel-fel nevet a képernyőt vizslatva, majd felkiált "ennyi" és már szalad is felfelé az ominózus lépcsőn. Percekig nem tudjuk, hogy most mi is zajlik bent, végül megjelenik Reviczky Gábor hófehér hajjal és borostával, de tovább siet valahova. Közben látjuk, hogy Kőszegi Ákos hosszabb pihenőjében is próbál, karjait széttárva gesztikulál, és egy pontra mered néhány percig, amikor odaér az ügyelő egy kávéval. Törőcsik Mari "Az a dolgom, hogy tudjam, melyik színész hol és mit csinál éppen, a jelenet kezdetére viszont pontosan oda érjen. A kávét és a vizet inkább tiszteletből, mintsem kötelességből hozom, hiszen nekik nincsenek allűrjeik” – állítja a Kossuthkifli ügyelője Mertz Hanna Mira, hozzáfűzve, hogy az itt dolgozó színészek tényleg szerények és közvetlenek. Mindeközben látjuk, hogy egy férfi a nap állását figyelve azt bizonygatja, ő aztán nem időjós, de talán öt percig takarja még a napot egy felhő. A stábnak így még sürgetőbbé válik a felvétel, és már forog is a hang. "Egy napi 16 órás munkanap eredménye gyakorlatilag nettó 4 perc a vásznon. Most különösen szorít minket az idő, mert ma még hét oldalnyi anyagot kellene felvennünk” – magyarázza Rudolf Péter, aki egyben a film producere és egyik forgatókönyvírója is. "Annyira feszes az időbeosztás, hogy most nincs hiányérzetem. Csak egy jelenetben játszom, amelyben egy szerzetesrend főnökét alakítom, ám ez untig elég" – vallja a rendező. Hiányérzetünk nekünk sem marad, pláne, hogy betoppan a forgatásra a púpos grófnőt alakító Nagy-Kálózy Eszter is, de éppen csak beköszön, és már rohan is egy új helyszín felé. Hirtelen kapjuk fel a fejünket az "Ebédszünet" szóra, és látjuk, ahogy sorban vonulnak le a szereplők, Törőcsik azonban sehol. Megtudjuk, hogy a 77 éves színművész még az ebédideje alatt is próbál, pedig a Kossuthkifliben csak egy rövid jelenet erejéig szerepel: abban a bizonyos galambos snittben Reviczkynek jósolja meg a végzetét, miszerint "Egy fog, egy halál, két fog, két halál". A tizedjére hallott mondatot így zsebre rakjuk, és elindulunk vissza a szürkés börtönudvaron át. Barcza Réka/Színház.hu Az 1848/49-es szabadságharc alatt játszódó, mintegy száz színészt felvonultató hatrészes kosztümös tévésorozat 2014-ben kerül majd az MTVA képernyőjére.