Pillangó - Horváth Csaba rendezése Székesfehérváron
Január 11-én mutatta be a székesfehérvári Vörösmarty Színház Móricz Zsigmond Pillangó című regényének színpadi adaptációját. Az előadás egyaránt alkalmaz prózai és mozgásszínházi elemeket, rendező-koreográfusa Horváth Csaba. Ajánló az előadás elé: Egy tiszta és őszinte szerelem elé keserű akadályokat gördít a nyomorúság, a kiszolgáltatottság: a boldog és vak káprázat mögött megjelenik az élet éles és kegyetlen kése. Ám a szerelem oly erősen ragyog ki ebből a kietlen és szigorú környezetből, hogy a szegénység táptalaján győzedelmeskedni tud a líra – táncban, szóban elbeszélve. „Az előadásban a tánc, a mozgás, a gesztus azonos értékű lesz a verbális szöveggel, miközben megszólal benne a lírai motívum, a szerelem. Két fiatal történetét meséljük el, akik egymásba szeretnek, de a környezetük minden akadályt eléjük gördít. Mindketten szegény sorból valók, és mindkét család azonos erővel próbálja megakadályozni szerelmük kibontakozását. A fiút egy gazdagabb lánnyal házasítanák össze, a lányt pedig egy jómódú, polgári miliőből származó férfihoz adnák” – mondja a rendező, Horváth Csaba. Pillangó - Videoajánló: A műről: A Magyar Hírlap cikkéből: "A mindent áthidaló szerelem története Móricz 1923-as Pillangója, amelyet az író néhány nap alatt írt, műfaji megjelölésként "idill"-nek minősítette a cím alatt. Magánéletének legnagyobb válságát élte a regénye írása közben, amely felesége, Janka öngyilkosságához vezetett. (Ki tudja talán ez is közrejátszott abban, hogy az utódok különös érzékenységgel álltak e regényhez.) A bajokon győzedelmeskedő és mindenható szerelem történetét az egyszerű emberek darabos nyelvén beszéli el az író. A szegények shakespeare- i szenvedélyű szerelmét, a villámló és lágy érzelmeket a jellegzetes debreceni tájszólás olykor goromba fordulataival. A idillen túl látható, hogy milyennek látta Móricz Zsigmond a debreceni embert: kofákat, mezítlábas napszámosokat, kültelkieket, kistisztviselőket, "a lenti" Debrecen emberi világát. Az ötvenes évek kultúrpolitikusai egyébként - Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának kulturális vezetője és Darvas József népművelési miniszter - a móriczi lelkületet életben tartó műnek minősítették Gyökössy betiltott írását. "Színpadon egyedül az Ascher Oszkár vezette Faluszínház, ami afféle vándorszínház volt akkoriban, játszotta a darabomat, így az a nagyobb városokba is eljutott, már az én rendezésemben" - mondta a szerző, aki nem firtatta akkor, hogy miként érte el a Faluszínház ezt a kivételezett helyzetet. Idővel film is született a Móricz műből: 1971-ben mutatták be, Esztergályos Károly rendezésében, Kozák András és Venczel Vera főszereplésével. Néhány éve Vitézy László is készített filmet Bánovits Vivianne és Adorjáni Bálint főszereplésével a regényből. Színháztörténeti kuriózummá vált a darab - fűzte hozzá Gyökössy -, amelyet most több kőszínház is szeretne színpadra vinni. Nemrég Jordán Tamás jelezte, hogy érdekli a mű, és a Tasnádi Csaba vezette Móricz Zsigmond Színház is színpadra állítaná. Székesfehérvárra pedig Szikora János színházigazgató érdeklődésére került a darab, aki már évekkel ezelőtt szerette volna bemutatni." Folytatást a Magyar Hírlapban talál. Az előadásról képekben: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. Pillangó szerelmi idill Móricz Zsigmond regényéből írta: Gyökössy Zsolt Szereplők: Jóska: Kádas József Zsuzsika: Törőcsik Franciska Darabosné: Varga Mária Darabos Mihály: Nagy Norbert e.h. Hitves Pálné: Varga Gabriella Hitves Pál: Krisztik Csaba Maróti Mari: Blaskó Borbála Marótiné: Ostorházi Bernadett e.h. Mátyáska: Hegymegi Máté e.h. Tóby Jenő: Andrássy Máté Bodollai doktor: Pallag Márton e.h. Táncos Rébék: Horkay Barnabás e.h. Panka néni: Szirmai Irén Sándor: Fehér László e.h. Juli: Kertész Júlia További szereplők: Gál Gergely, Horváth Bernadett, Rovó Tamás, Vida Emőke Színpadkép: Horváth Csaba Jelmez: Benedek Mari Zene: Dresch Mihály, Lukács Miklós, Balogh Kálmán Dalok: Nagy Norbert Rendezőasszisztens: Haszmann Kata Rendező-koreográfus: Horváth Csaba Előadások: január 14., 23., 24., 25. 19:00