A nagy Romulus - Keszég László rendezése Miskolcon
Friedrich Dürrenmatt, a 20. század nagyhatású svájci drámaírója a Nyugatrómai Birodalom bukásának okait, a hatalommal bíró ember felelősségét kutatja A nagy Romulus c. darabjában. Ajánló a darab elé: Dürrenmatt történetének hőse Romulus, az utolsó római császár, aki megpróbálja megérteni a világtörténelem alakulását, megpróbálja felfogni az összefüggéseket – megpróbálja megválaszolni, mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? És miután félelmét legyőzte, méltónak találja magát arra, hogy ítélkezzen saját birodalma felett. A kérdés az, hogy miként befolyásolhatja egyetlen ember a világpolitikát, a jövőt, amikor még a jelenre sincs már pénz az államkincstárban? Az európai kultúra sokszínűsége, a pénz meghatározó szerepe a politikában – valamint az egyéni társadalmi felelősség olyan kérdések, amelyek bonyolultsága és fontossága megkérdőjelezhetetlen. A frissesség kulcsa a humor, az a bölcs szellemesség, amellyel Dürrenmatt a világot, az embert szemléli. Az alkotók szavaival: – Ez egy szatíra, ami egyértelműen a 20-21. század problémáira reflektál azzal, hogy a távoli múltba helyezi a történetet, és az irónia fegyverét hívja segítségül – mondta el Keszég László, az előadás rendezője. – A viszonyok, amelyekben a nagypolitikát alakító személyek élnek, egészen hasonlítanak a mai világunkban működő kapcsolatokra. Ettől függetlenül nem célunk az aktuálpolitikát belevonni az előadásba, hiszen ennél jóval mélyebb a műn üzenete: Dürrenmatt azt mondja ki ebben a darabban, hogy a történelem és a politikai viszonyrendszerek periodikusan ismétlődnek. Mindannyian egy mókuskerékben vagyunk, ettől sokan megcsömörlünk, mégsem tudunk kitörni. – Ez egy erőteljesen verbális darab, rengeteg szóviccel dolgozik. A humor mellett azonban el is gondolkodtat. Az én célom az, hogy észrevegyük magunkat a darabban – hangsúlyozta a rendező. – Ez is annak a nevelő, tanító munkának a része, amit a Miskolci Nemzeti Színház felvállalt, hogy miközben az előadásaival igényesen szórakoztat, gondolkodásra késztessen – tette hozzá. Fandl Ferenc formálja meg az előadásban Romulus Augustust, az utolsó római császárt. – Számomra nagyon izgalmas a munka ezzel a darabbal. Napról napra, próbáról próbára egyre több oldalát ismerem meg ennek a sokszínű és sokrétű karakternek – árulta el a színművész. – A szerepépítés során nagy kihívást jelent, hogy nagyon éles váltás van az első és a második felvonás Romulusának jellemében. A darab 24 óra leforgása alatt játszódik, így egyik pillanatról a másikra kell megtörténniük azoknak az érzelmi változásoknak, amelyek többynire csak hosszú idő alatt alakulnak ki egy emberben – tette hozzá. – Sokkal többet jelentenek ebben a darabban a ki nem mondott gondolatok, mert amit elbeszélünk, az csupán a felszín. Ezért is izgalmas színészi feladat számomra Romulus – mondta el Fandl Ferenc. – Azt érzem, hogy mindenki baráti viszonyba került az anyaggal. Fantasztikus karakterek, és nagy játéklehetőségek rejlenek még a legkisebb szerepekben is, mert minden gesztus egy fontos fogaskerék az előadásban. Minden karakter egy-egy el nem mesélt történetet képvisel, ettől lesz ennyire érdekes az összes szereplő. Friedrich Dürrenmatt: A NAGY ROMULUS történelmietlen történelmi komédia két felvonásban Fordította: Fáy Árpád Romulus Augustus, nyugatrómai császár FANDL FERENC Julia, a felesége NÁDASI ERIKA Rea, a leánya LOVAS ROZI Isauriai Zénó, keletrómai császár KINCSES KÁROLY Aemilianus, római patrícius LAJOS ANDRÁS Mares, hadügyminiszter CSERVENÁK VILMOS Tullius Rotundus, belügyminiszter DÉNES VIKTOR Spurius Titus Mamma, a lovasság prefektusa VICEI ZSOLT m.v. Achilles, komornyik SZATMÁRI GYÖRGY Pyramus, komornyik SALAT LEHEL Caesar Rupf, nagyiparos MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS Phylax, színész FECZESIN KRISTÓF e.h. Appolyon, görög műkereskedő FARKAS SÁNDOR Odoaker a germánok fejedelme HARSÁNYI ATTILA Theodorich, unokaöccs SOMHEGYI GYÖRGY e.h. Phosphoridos, kamarás KOKICS PÉTER Szakács OSVÁTH TIBOR Futár, Katona MOLNÁR RÓBERT Díszlettervező: ÁRVAI GYÖRGY Jászai-díjas Jelmeztervező: SZŰCS EDIT Zene: SZESZTAI DÁVID Dramaturg: ENYEDI ÉVA Ügyelő: GAZDÓF DÁNIEL Súgó: BÍRÓ KLÁRA Rendezőasszisztens: EGYÜD TÜNDE Rendező: KESZÉG LÁSZLÓ Bemutató: 2015. október 9. Nagyszínház