Mi a határa a gyűlöletnek? - Bemutatták A velencei kalmárt a Vörösmartyban
Február 13-án mutatta be a székesfehérvári Vörösmarty Színház A velencei kalmárt Bagó Bertalan rendezésében, Gáspár Sándorral, László Zsolttal és Nagy Péterrel a főszerepben. A Vörösmarty Színház ajánlója: A velencei kalmár az egyik legproblematikusabb shakespeare-i mű. „Főtémája nem az antiszemitizmus, mint ahogy nem is az antifeminizmus – írja Géher István a darabról – de motívumként mindkettő megtalálható benne, együtt napjaink jó néhány vitakérdésével. Hogy mit kezdhetünk azzal, aki másmilyen, mint mi; hogy megbízhatunk-e a törvényekben, hogy félnünk kell-e a nőktől; hogy miből lesz, és mire való a pénz... Mindez egymásba gabalyítva és belégyömöszölve egy szokványos-romantikus komédiába. A velencei kalmár problémaszínmű, mert a felvetett kérdések száma nincsen arányban a megválaszolt kérdések számával. Ám Shakespeare zsenialitása ezúttal is lenyűgöző: a történet cselekményessége, a jellemek árnyaltsága ismét meggyőz bennünket arról, hogy érdemes a reneszánsz költőfejedelem színházába ellátogatnunk. A kérdésekre ugyanis nekünk kell válaszokat találnunk. Fotó: Horváth Gábor „Benne van a levegőben, amit a darab problematizál: a törvényhez, a joghoz, az idegenekhez való viszonyulás, és egy nagyon fontos kérdés: mi a határa a gyűlöletnek? Minden olyan szenvedélyt felmutat, ami tulajdonképpen befolyásolja a mindennapi életünket. Igyekszem az indokokat megkeresni, például, hogyan jut el egy ember odáig, hogy gyűlöletből ki akarjon vágni egyfontnyi húst a másik emberből. Ez annyira erős gesztus, hogy nem szabad átsiklani fölötte, hiszen valaminek a következményeképp akar ekképp cselekedni – de ez nem egyenlő a gonoszsággal. Ha az embert kirekesztik, akkor képes elmenni a végsőkig. Nem szabad önmagában az eredményt megítélni, az okokat kell megvizsgálni. Nagyon összetett mű, egy adott ponton már nem lehet tudni, ki gyűlöli a másikat jobban” - mondta Bagó Bertalan rendező. A Shylockot alakító László Zsolt szerint "A velencei kalmár telitalálat, a kapitalizmus leképezése, mert egy-két kivételtől eltekintve, majdnem az összes szereplőt a pénz és a pénztelenség mozgatja. A darab központi kérdése az, hogy van-e vagy nincs pénz – ez a jelenben talán halmozottan aktuális. A megélhetés gondja, kortól, helytől függetlenül, egy mélyen emberbe vájó probléma." Képekben az előadásról: Fotók: Horváth Gábor 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. William Shakespeare: A velencei kalmár fordította: Nádasdy Ádám Antonio, velencei kalmár, gazdag kereskedő Gáspár Sándor Shylock, zsidó bankár László Zsolt Bassanio, fiatal gróf, Antonio barátja Nagy Péter Portia, gazdag grófnő Radnay Csilla Gratiano, fiatal tiszt, Bassanio alkalmazásában Tűzkő Sándor Lorenzo, fiatal úriember Lábodi Ádám Solanio, fiatal úriember Kricsár Kamill Salarino, fiatal úriember Kuna Károly Nerissa, úrilány, Portia társalkodónője Törőcsik Franciska Jessica, Shylock lánya Varga Lili Tubal, zsidó, Shylock barátja Matus György Lancelot, Shylock szolgája, majd Bassanio szolgája Keller János Gobbo, Lancelot apja Derzsi János Dózse, Velence város vezetője Marokkó hercege, Portia kérője Kelemen István Aragon hercege, Portia kérője Juhász Illés Leonardo, Bassanio szolgája Boldizsár, Portia szolgája Stephano, Portia szolgája Szirmai Irén valamint Gál Gergely, Gál Horváth Bernadett, Kertész Júlia, Rovó Tamás, Vida Emőke Díszlettervező: Vereckei Rita Jelmeztervező: Sántha Borcsa Dramaturg: Tucsni András Rendezőasszisztens: Bischof Ildikó Rendező: Bagó Bertalan