Óda a Cocotte-hoz
Mostanában komoly bajban vagyok blogügyileg, ugyanis az a helyzet állt elő, hogy nem tudom bepostolni amit főzök. Egész egyszerűen azért, mert amióta megvettem a cocotte-omat, jóformán semmi mást nem használok, csak a cocotte-omat.Abban sütöm a kenyeret és a pecsenyét, abban párolom a húst és a zöldségeket, sőt még a levest is abban főzöm, és nem tudok betelni a szépségével.Aztán nagy erőkkel elkezdtem tanulmányozni a cocotte-ot, mint jelenséget, és kiderült, hogy nyugodtan bepostolhatom a főztjeimet, mert a jénai az cocotte en verre, a kukta meg cocotte-minute, és ezekben az újkori cocotte-képződményekben "állítólag" ugyanolyan ételeket lehet produkálni, mint A Cocotte-ban, bár bevallom, szerintem ez nem igaz. De azért lehet próbálkozni.Azt hiszem már korábbi postokban is sokat emlegettem a cocotte-ot mint vágyaim tárgyát, és büszkén jelenthetem ki, hogy mióta megkaptam az enyémkémet, minden várakozáson felül bevált, ő lett az én kedvenckém, konyhám királynője. Mit nekem kukta?! Mit nekem dögös jénai?! Van kokottkám!Most gondolom olvasóimban felmerül a kérdés, hogy "mija csuda az a cocotte?! [kokott, fr.]Hát... íme:Maga a szó több értelmet is rejt magában, például a csibe vagy a pipi is cocotte, meg a kurtizán is cocotte, de amiről én beszélek, az egy öntöttvas lábos. A klasszikus cocotte ovális vagy kerek, mázas vagy mázatlan, fekete vagy a szívárvány akárhány színében játszó gyönyörűség. A súlya nagy. Eleinte azt terveztem, hogy valamiféle csörlőmasinát fogok a sütő elé szerelni, amivel majd be és kiemelem a drágámat, de mostanra már szépen megizmosodtam. Használható tűzhelyen és használható sütőben. Bír ez mindent. Az elektromostűzhely, a gáztűzhely, vagy a kerámialap meg se kottyan neki, a sütőt meg kimondottan kedveli, 250 fokon is boldogan rotyog. Ez az az ősi lábos, ami minden egyes francia háztartásban megtalálható, általában több példányban és méretben, és ez az az ősi lábos, ami a kukta anyukája.A francia eredetű nemdesszert receptek hetven százaléka így kezdődik: végy egy cocotte-ot, melegíts fel benne egy evőkanál olajat, és... pakolj bele minden földi jót, aztán tedd rá a fedőt, és feléje se nézz egy órán át, mert ebben úgysem ég le semmi. Egyszerűen nem ég le benne semmi.Van kérdés?