Olvasnivaló: 2008. január 8. Minden így kezdődött el...
Egész éjjel forgolódtam, és azon töprengtem, vajon mit meséljek magunkról és a Babáról. Fogalmaztam, jobbról balra feküdtem, majd hajnali 3 körül arra gondoltam: nem vagyok normális, hiszen már gondolatban is írok. Mentségemre szóljon, hogy jót szeretnék. Elsősorban azoknak, akik esetleg még a gólyát várják, és azoknak is, akik talán még szorongással és némi félelemmel tekintenek a babavárás örömeire. Végül minden édesanyának, aki maga is átélhette: milyen érzés egy kisbabát hordani a szívünk alatt.