Disznótoros, hagymás krumpli, párolt káposzta
Igen rosszul kezdődött nekem ez az év, vagy rosszul folytatódott, nem is tudom.Látszik is, hogy eléggé elhanyagoltam a blogomat.Kezdődött az év azzal, hogy a lányomék válnak, elváltak, és nagy szükség volt a lelki támogatásomra. Ami ugyan azt is jelentette, hogy etettem szegényt, de a fotózások, írások elmaradtak.Aztán elvesztettem az állásomat, nem kaptam meg a remélt másikat, eléggé romokban hevertem, heverek.Múlt hét végén még inkább, mint most, úgyhogy nem nagy figyelemmel vettem azt, hogy esetleg enni is kell. Csak az a szerencse, hogy hétvégén legalább mást etetnem kell.Szerencsére a mélyhűtőben remek házi disznótoros várakozott, én csak egy fej káposztát bírtam venni hozzá.Még csak nem is lilát, ami igazából kéne, csak fehéret, de hát nem ez volt mostanság a legnagyobb problémám.Fogadott Anyámtól tanultam a hurka legegyszerűbb sütési módját.Egy jénaitálat bevizezek, a hurkákat is lemosom vízzel, lerakom a jénaiba, és megszurkálom, majd addig sütöm, míg ropogós, finom nem lesz, nagyjából fél óráig.Párolt káposzta1 közepes fej káposzta1 hagyma1 kk ecet1 ek olajkevés cukorköménymagA káposzta külső leveleit levágom, a többi legyalulom. Besózom, és legalább félórát állni hagyom. Fél óra múlva az olajban megpirítom az apróra vágott hagymát, beleszórom a köménymagot, majd a kinyomkodott káposztát. Megszórom egy kevés cukorral, ecettel, majd fedő alatt óvatosan párolom. Tényleg óvatosan, nekem persze két lábas kellett hozzá, mert odakapott.Hagymás krumpli avagy piros krumpliKrumplihagymazsírpaprikasóA krumplit héjában megfőzöm. Mikor kész, meghámozom. Jóféle házi zsíron megpirítom az apróra vágott hagymát, meghintem piros paprikával, majd sóval, mintha pörköltszaftot készítenék.A krumplit kockára vágva beleforgatom a szaftba, és jó alaposan összetöröm, összekeverem. Gyerekkorom egyik kedvenc étele volt piros krumpli néven, csak úgy önmagában.