Malackák

2008. szeptember 5. 0:09, Candy's

Amikor összesen 90 évnyi fiúgyereket kell felügyelni és etetni bizonytalan hosszúságú ideig, mivel a nyárzáró focibuliba beleszólt a büdös nagy Élet, és a szülők elmentek rendkívüli szülői értekezletre harcolni egy kicsit az iskoláért 3 nappal a tanévnyitó előtt, akkor csak egy megoldás van. Jól kifárasztani őket, azután meg jól megetetni, hogy egy kicsit elpilledjenek. Bár nemes gondolat, hogy ilyenkor is Elveket kell követni, és Egészséges Ennivalóval készülni, de teljesen szerintem elhibázott. Bátran mondhatom, amióta ilyen nálunk van, soha egyetlen szem gyümölcs nem fogyott például. Mivel szerezhet tehát igazi örömet egy tudatos szülő a gyerekének annak pót-születésnapján? Hát azzal hogy az év egy napjára békénhagyja, és nem olvassa fel neki az üdítők összetételét, nem rémíszti a chips telített zsírsavaival és jól bebüdösíti az egész lakást pattogatott kukoricával. Mellesleg így jófej anyukának könyvelnek el az osztálytársak is. Jó, elfogyott egy csomó bioköles is, de azt csak azért eszik, mert úgy néz ki, mintha junk food lenne. Legyen persze virsli is, de hogy a többi tudatos szülő ne rémüljön meg annak hallatára, hogy húsipari mellékterméket esznek a gyerekek a vendégségben, legyen kicsit más, olyan, mintha... Hozzávalók: sok koktélvirsli vajastészta A vajastésztát a koktélvirsliknél egy cm-rel keskenyebb 10 centis csíkokra vágtam, szorosan belecsavartam a virsliket, és úgy, hogy a tésztavég alulra kerüljön, a sütőpapírral kibélelt tepsbe raktam. Kb 15 perc kellett nekik a kétszáz fokos sütőben. Lehet persze cifrázni, a vajastésztára kenni ezt-azt, mellé még egy kis bacon-t, virslikbe sajtot, ilyesmi, mindenki a fantáziájára és a kamrája tartalmára van bízva. Én Nigellától kaptam az ihletet, de a sós sütőporos tészta nem volt szimpatikus.

Tovább a teljes cikkre...

Keresés