Oldal.Info
Krumplivulkán sajtlávával és brokkolifácskákkal
Fontos évfordulót ünnepeltünk: K lábának évfordulóját. Meg a vulkánt, ami volt olyan kegyes, és nem vette el, csak megkóstolta a bokáját. Meg ilyesmi. Mi mást is tehetne ilyenkor az ember, teljesen logikus, hogy vulkánpartit szervez. Mondtuk K-nak, hogy jöhetne lábsínes-csizmástul, meg mentőzsákostul, szépen megágyazhatnánk neki a teraszon, feje alá hátizsákot tennénk, cigiztetnénk is, a vulkán melegét pedig brülézővel ontanánk. Pont, mint egy éve (persze brüléző, no meg csilenyók és lovak nélkül). Hát, ha végül nem is így történt, azért ettünk egy nagyon jót. A krumplivulkánról annyit, hogy igazi gyerekbarát recept, ahol a krumplipüré alkotta hegyből forró lávaként hömpölyög alá a pikáns sajtszósz, melynek csak a hegy aljában zöldellő brokkolifácskákkal állhatjuk útját. Az első adag egyedei még becsülettel hasonlítottak egy hegyre, azonban a második körben elsődleges szemponttá a még jobb tunkolhatóság és a mégtöbbszósz alapelv lépett elő, ezért is van az, hogy az ebből a rundból származó fotóalanyom legjobb indulattal is max egy gigant krátert formáz (de leginkább egy leharcolt szántóföldet). És bár e módon sok köze a hegyhez már nem maradt, kellő képzelőerővel párosulva e forma nagyon praktikus megoldásnak bizonyult. Ez fontos, ha az ember minél több sajtszószt szeretne a tányérján tudni. Végezetül az a szerény véleményem, hogy 1) egy szép szelet steak/sülthús mellett köretként is remekül helyt állhat, valamint 2) ha egy gyereket ilyen csomagolásban sem lehet rábírni a brokkoli betakarítására, akkor sehogy. Folyt köv. lesz, mert büntető csokivulkán is készült az este, amit feltétlenül archiválnom kell az utókornak. Krumplivulkán sajtlávával és brokkolifácskákkal (ötlet innen) Hozzávalók 4 fő részére Kb. 6-7 darab közepesen nagy méretű, sós vízben főtt, meghámozott krumpli 2 csokor friss brokkoli (vagy egy nagyobb csomag mirelit) 1/4 cup (60 ml) tej 1 fej hagyma (opcionális) vaj/olívaoolaj só, bors ízlés szerint csipet őrölt szerecsendió 1 kk pirospaprika (a szín kedvéért, de opcionális, punkoknak csípős is lehet) 1 szál rozmaring (opcionális) 2/3 cup (vagy ízlés szerint amennyit majd a krumpliba bele bírunk passzírozni) reszelt sajt (cheddart ajánlottak, én most mezei trappistát használtam) 1/4 cup (60 ml) tejszín Elkészítés A sütőt 190 fokra állítom. A hagymát finomra aprítom, és vajon (vagy olajon) megpirítom. A krumplikat felkockázom, majd a tejjel lazítva püré állagúra töröm. Belekeverem a masszába a hagymát, hozzáadom a szerecsendiót, ízlés szerint sózom, borsozom, és hűtőben hagyom hűlni, hogy picit megkeményedjen, összeálljon a massza. A brokkolikról lefejtem a nagyjából falatnyi méretű rózsákat, és rozmaringággal ízesített gőz felett „kívül még éppen roppanós”-ra párolom. (kb. 5-10 perc; nagy kár lenne túlpuhítani). A kész brokkolit egy tálban, letakarva félreteszem. A tejszínt elkeverem a sajttal és az őrölt pirospaprikával, esetleg sózom (ízlés, sajt jellegének kérdése) A lehűlt, picit megszilárdult krumplipüréből magas, hegyformájú kupacokat kanalazok egy sütőpapírral bélelt (kényelmi szempont) tepsire. Egy kiskanál segítségével, a krumplihegyek csúcsától kiindulva, mély krátert vájok. A kráterekbe - szintén kiskanállal - a tejszínes sajtból nagy körültekintéssel, jó nagy kupacokat halmozok. Sütőben 10-12 percig sütöm (érdemes alsó-felső pirítós, légkeveréses funkciót választani, ha van). A kész krumplivulkánokat picit hűlni hagyom, pár perc után már kis ügyességgel átemelhetőek a tányérokra. A „lávára” frissen őrlök egy kevés borsot, a krumplihegyek tövébe brokkolirózsákat ültetek, a „fácskákat” meghintem egy kevés frissen őrölt tengeri sóval, és tálalom. A brokkolifácskákat tunkoljuk a vulkánba, bátran amortizáljuk le a hegyet! Megjegyzés: aki nem akar szöszmötölni a krumplivulkánok tányérra emelésével (ez valóban hordoz némi veszélyt külalak tekintetében), és lenne elegendő számú egyszemélyes, tálalásra is alkalmas, sütőálló kerámiatálkája, az bátran süsse eleve egyenként a krumpivulkánokat!