Újra hétköznapok

2010. január 4. 17:33, àlabeck

Úgy látszik, kicsit nehezen tudok visszarázódni. Egészen szokatlan módon – persze csak nálunk szokatlan – elutaztunk néhány napra, Szilveszter napjára meg előtte és utána. Egy nagyon kedves, kisebb szálloda (vagy panzió) volt a pihenésünk helye, teljes ellátással, programokkal. Ebből látszik, hogy nem főztem, csak ettem ezalatt az idő alatt. Méghozzá annyira bőséges volt a kaja, hogy a nagyobb részét még megkóstolni sem tudtam, annak ellenére, hogy a többiből is csak kis adagokat ettem. Pedig igazán szerettem volna többet is, igazából mindent, mert jó, ötletes ételek voltak. Az egyik program pedig disznóölés volt. Én még soha nem láttam ilyesmit, ezért szívesen megnéztem, igaz, az elejét nem, csak a feldolgozástól kezdve. A bontás, majd a húsok darabolása, a hagymás vér (ezt is életemben először kóstoltam, erős rábeszélésre), kolbász, hurka készítése, ez nekem mind érdekes újdonság volt. A zsír és töpörtyű sütése az egyetlen művelet, amit ismerek, de azt sem ekkora adagban. Biztosan sokan vannak, akik csodálkoznak, hogy lehetséges, hogy valakinek ez ilyen sok ideig kimaradt az életéből. Ott is többen úgy néztek rám, mintha a holdról jöttem volna éppen, de most már legalább az első alkalmat pótoltam. Bár csak nézőként, de közelről. Később persze egyes részeit viszontláttuk az ebédlőasztalon, sőt, már reggelinél is. Például a töpörtyűt és abált szalonnát, májas hurkát. És úgy összességében a kóstolások, egyéb evészetek utóhatásaként nehezen tudom rászánni magam nemcsak a főzésre, de még az írásra is, pedig van még egy-két korábbi ebéd, amiről nem számoltam be, magamnak sem örökítettem meg. Félős, hogy nem fogok emlékezni utóbb a részletekre. Talán holnapra sikerül...

Tovább a teljes cikkre...

Keresés