Niki – aki szeretne inkognitóban maradni, így csak keresztnevét használjuk – teljesen elégedett volt az életével. Az államvizsgára készült, és csak napok választották el attól, hogy abba a városba költözzön, ahol a vőlegénye dolgozott, és ahol ő is munkát remélt. „Most már örökre együtt maradunk” – kattogott bele minden vizsgatételbe a várakozás ör