Oldal.Info
Bolgártárs
„Tisztelt Hallgatóink! A Köztársasági Elnöki Hivatal - tekintettel a hallgatók kötelezettségeire - úgy döntött, hogy dr. Schmitt Pál köztársasági elnök nem zavarja meg a vizsgaidőszakot az Alaptörvényről szóló előadásával" - tudatta a fájó hírt diákjaival az egri Eszterházy Károly Főiskola kedden. Dr. Schmitt csütörtökön tartott volna előadást. A hirtelen jött műsorváltozáshoz feltehetőleg semmi köze nincs a dr. Schmitt Pál kisdoktori disszertációjával szemben felmerült plágiumgyanúnak, vagyis annak a látszatnak, hogy dr. Schmitt Pál 1992-ben írott 210 oldalas disszertációjának mintegy 185 oldala szinte szóról szóra megegyezik a bolgár Nikolaj Georgiev sporttörténész dolgozatával. Melyet Georgiev 1987-ben publikált. Bulgária először Már csak azért sincs semmi köze egymáshoz az egri előadás elmaradásának és a plágiumgyanúnak, mert plágium sincs. Ugyanis, mint a Köztársasági Elnöki Hivatal tudatta, a 185 oldalnyi egyezésnek az az egyszerű oka, hogy dr. Schmitt annak idején együtt kutatta az újkori olimpiák történetét Nikolaj Georgievvel, így aztán, amikor öt évvel Georgiev dolgozata után ő is nekilátott a munkának, szükségképpen írta meg ugyanazt, amit annak idején a bolgár sporttörténésszel együtt kikutatott. Bár a magyarázat logikus, többen arra hívták fel a figyelmet, hogy Schmitt Pál megmutathatná disszertációja eredeti változatát, esetleg kérhetné egykori főiskolája jelenlegi vezetését a vád tisztázására, vagy amennyiben egészen biztos a maga igazában, beperelhetné az ügyet kirobbantó hvg.hu-t. Lapzártánkig a köztársasági elnök egyik lehetőséggel sem élt. Viszont az ügy kirobbanása után egy héttel megszólalt: a közrádiónak adott interjújában szerdán azt mondta, a plágium vádja azért nem áll meg, mert az a bizonyos 180 oldal „senkinek nem a tulajdona", hanem egy olyan „törzsanyag", ami mindenkinek a rendelkezésére áll, hiszen NOB-jegyzőkönyvek adatait tartalmazza. Schmitt doktor hozzátette: az 1992-es szabályok szerint neki nem volt kötelessége láb- és végjegyzettel ellátni a dolgozatát, a könyv utolsó oldalán ugyanakkor az első helyen tüntette fel a bolgár sporttörténész munkáját. Azt is megtudhattuk, hogy Schmitt Pál összesen 21 szerző műveit használta forrásként, ezek szerint tehát a bolgár történésztől merített „törzsanyag" 180 oldalán túl a fennmaradó 30-35 „saját" oldalra 20 szerző alkotásaiból volt lehetősége „meríteni". A napokkal korábban megkérdezett Malina Georgiev, a bolgár sporttörténész lánya azt mondta, hihetetlennek tartja az elnöki hivatal magyarázatát, miszerint dr. Schmitt együtt kutatott volna az édesapjával, mert ha így történt volna, arról édesapja biztosan említést tett volna neki. Az ügy - akárhogy is végződik - egy eddig nem tárgyalt érdekességre is rávilágít. Az atv.hu megkeresésére a bolgár Trud című lap munkatársa elküldte Nikolaj Georgiev életrajzát. Ebből kiderül, hogy a 2005-ben elhunyt Georgiev a szófiai French College jogi karán végzett 1943-ban. Apját, Niko Georgievet 1945. április 21-én az ideiglenes bolgár hadbíróság náci háborús bűnök miatt kivégezte. Ennek következményeként Georgiev a háborút követően nem láthatott el közfeladatokat. A helyzet 1957-től változott meg: ekkor kezdett el dolgozni a Bolgár Olimpiai Bizottság (BOC) nemzetközi részlegében, majd 1968 után ő lett a BOC egyik titkára. 1983-ban Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke egy bulgáriai látogatása során ígéretet tett neki, hogy munkát szerez számára a NOB-ban. Georgiev kiváló minősítést kapott Todor Zsivkovtól, a Bolgár Kommunista Párt főtitkárától, majd a várva várt meghívás is megérkezett Lausanne-ból - miután Samaranch személyesen egyeztetett a kommunista diktátorral telefonon. Georgiev 1987-től a lausanne-i Olimpiai Múzeum Oktatási Központjának alkalmazottjaként dolgozott, emellett az olimpiai játékok programfejlődését tanulmányozta, és több mint 40, sporttal és munkaszabállyal kapcsolatos előírást dolgozott ki. Georgiev mentora, a spanyol Juan Antonio Samaranch 1980-tól 2001-ig vezette a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. 2010-ben, 90 éves korában halt meg. Schmitt Pál Samaranch halála kapcsán azt mondta, nagyon sokat köszönhet a NOB egykori elnökének: sokat tanult tőle, és második apjaként tekint rá. Schmitt elmesélte MOB-taggá választásának történetét is: eszerint Samaranch figyelt fel rá 1982-es budapesti látogatásakor, mivel az akkor a Népstadion főigazgatójaként tevékenykedő Schmitt spanyolul köszöntötte őt a Budapest Sportcsarnok avatásán. Amikor 1983-ban szóba került a váratlanul elhunyt MOB-elnök, Csanádi Árpád utódlása, Samaranch Schmitt Pált ajánlotta az első számú magyar sportvezető, Buda István figyelmébe. Schmitt Pál - Csanádi utódaként - a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára és az Országos Testnevelés és Sport Hivatal alelnöke lett miniszterhelyettesi rangban. Bulgária másodszor 1984-ben a MOB egyetlen tartózkodás mellett egyhangúlag szavazta meg, hogy hazánk is bojkottálja a Los Angeles-i olimpiát, mert sportolóink „szolidaritást vállalnak a szovjet sportolókkal". Schmitt Pál - különös módon - nem vett részt a közfelháborodást kiváltó határozathozatalon, mert éppen abban az időpontban - '84 májusában - kétoldalú egyeztetést folytatott a bolgár sport vezetőivel Szófiában. (Lehet, hogy az újkori olimpiák történetén dolgozó Georgievvel kutatott?) Így indult Schmitt Pál sportdiplomáciai karrierje. A második apaként tisztelt Samaranch karrierje viszont Franco fasiszta diktatúrájában indult, karlendítős fotója ma is megtalálható az interneten. Samaranch a spanyol diktátor idején sportügyekért felelős államtitkár volt, majd 1977-ben, Franco halálát követően szovjet, illetve mongol nagykövetként Moszkvába küldték. A moszkvai száműzetés alatt fényes karriert futott be: 1980-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke lett, nem sokkal az előtt, hogy Moszkvában megnyíltak a nyugati országok által bojkottált nyári olimpiai játékok. 2009 őszén jelent meg a Sakkozik a KGB című könyv. A szerzők, Jurij Felstinszkij történész, két nemzetközi sakknagymester, Viktor Korcsnoj és Borisz Gulko, valamint a KGB egykori rangidős vezetője, Vlagyimir Popov alezredes azt állítják, hogy a szovjet titkosszolgálat különböző módszerekkel befolyásolta az egykori Szovjetunió sakkelitjét. Popov szerint nem csupán a többszörös világbajnok, Anatolij Karpov volt a KGB ügynöke, hanem Juan Antonio Samaranch is. Popov szerint a KGB-nek jelentős szerepe volt abban, hogy Samaranch a keleti tömb NOB-tagjainak szavazatával jelentős fölénnyel a bizottság elnöke lett. A német Süddeutsche Zeitung megpróbálta szóra bírni Samaranchot, ám nem sikerült állásfoglalást szereznie a könyv állításaival kapcsolatban. A NOB kommunikációs igazgatója, Mark Adams ugyanakkor merő spekulációnak nevezte azokat. A Die Zeit című hetilap a szóban forgó állításokhoz fűzött kommentárjában feltette a kérdést, vajon befolyásolta-e Samaranch, hogy az 1980-as nyári olimpiai játékok rendezési jogát annak idején Moszkva, a télit pedig később Szocsi kapta. A lap a könyv kapcsán azt írta: nem az a meglepő, hogy a bizottság korábbi elnökét a KGB titkosszolgálati tevékenységre kényszerítette volna. A meglepetés az lenne, ha a NOB-ban Samaranch lenne az egyetlen titkosügynök. Mivel Schmitt Pál 1980-ig az Astoria szálloda igazgatóhelyetteseként dolgozott, és mivel a szállodáról köztudott volt, hogy a titkosszolgálat is használta az épületet az ott tartózkodó külföldiek megfigyelése, lehallgatása céljából, a jelenlegi köztársasági elnökkel kapcsolatban is felmerült a titkosszolgálati érintettség. „Hogy én szt-tiszt lettem volna? Ez annyira képtelenség, ezzel nem is foglalkozom, különben is, ezt nekik kellene bizonyítani" - nyilatkozta a felvetéssel kapcsolatban Schmitt az Új Néplapnak. Bulgária harmadszor Schmitt Pált - nyilvánvaló véletlen, de érdekes egybeesés - Bulgáriából jelölte köztársasági elnöknek a 2010 nyarán éppen a tengerparton vakációzó Orbán Viktor. A jelölés még a Fideszen belül is megosztást hozott, lapinformációk szerint Kövér László például paprikajancsinak nevezte Schmittet, egy lapinterjúban pedig nyilvánosan is alkalmatlannak nevezte az elnöki poszt betöltésére. A Schmitt jelölése ellen érvelő Kövér - az első Orbán-kormány titkosszolgálati minisztere - a Fidesz elnökségi vitáiban többek között azzal érvelt, hogy az egykori olimpiai bajnok „túl kevés" az államfői poszt betöltéséhez, de egyben „túl sok" is abban az értelemben, hogy a múltjában esetleg vannak megkérdőjelezhető momentumok. 2010-ben sokakat meglepett, hogy Orbán nem a szintén általa jelölt és az államfői posztot 2005 óta betöltő Sólyom Lászlót jelölte újra. Schmitt beiktatásakor kijelentette, nem a kormány ellensúlya kíván lenni, hanem „egyensúly". (Attól, hogy az egyensúly egy állapot, tehát „egyensúlynak lenni" a magyar nyelv szabályai szerint értelmetlen, most tekintsünk el - még akkor is, ha Schmitt egyik fő küldetésének a nyelv védelmét és megújítását nevezte meg.) Az elnök állta a szavát: regnálása másfél évében az elé tett 365 törvényből egyetlenegyet sem vétózott meg.