Billy, a Kölyök ügye máig vitatott
130 évvel halála után kegyelmet kaphat a hírhedt vadnyugati rosszfiú, Billy, a Kölyök Új-Mexikó kormányzója, Bill Richardson felkérésére az állam lakosai véleményt nyilváníthatnak arról, hogy majd' 130 évvel a lelövetése után kegyelmet kapjon-e az egyik legismertebb vadnyugati törvényen kívüli, Billy, a Kölyök. Történészek szerint a Kölyök (eredeti nevén: Henry McCarty, de a William Antrim és a William Harrison Bonney neveket is használta), összesen kilenc ember ölt meg, a legendárium viszont úgy tartja, pontosan annyi ember küldött a túlvilágra, ahány éves volt, amikor meghalt, vagyis 21-et. A főként ló- és marhatolvajlásból élő Billy rövid, de viharos vadnyugati élete könyvek és mozifilmek tucatjait ihlette. Új-Mexikó jelenlegi kormányzója, a volt amerikai ENSZ-nagykövet, Bill Richardson most arra szeretne választ kapni a választóitól, hogy korrekt volt-e az az eljárás, amelynek során XIX. századi elődje, Lew Wallace csőbe húzta a fiút, vagyis kegyelmet ígért a revolverhősnek, de szavát nem tartotta meg. A Kölyök körözés alatt állt Willam Brady seriff meggyilkolása miatt. Wallace kormányzó büntetlenséget ígért neki annak fejében, ha tanúskodik három férfi ügyében, akik lelőttek és felgyújtottak egy félkarú ügyvédet, Huston Chapmant. Billy tanúskodott, aztán mégis elítélték a Brady-gyilkosság miatt. Bűnét súlyosbítva a börtönből való szökése közben megölt két seriff-helyettest. Közel 130 évvel később az egykori regényes vadnyugati történet szereplőinek leszármazottjai is szemben állnak egymással, csakúgy mint annak idején őseik. Az 51 éves Jarvis Garrett (akinek nagyapja, Pat Garrett seriff 1881. július 13-án levadászta a szökevényt) úgy véli, hogy a felmentés ártana nagyapja hírnevének. "Ő Brady seriff meggyilkolása miatt végzett Billyvel, a Kölyökkel. Ha a vádat megbocsátják vagy törlik, az egész úgy tűnik, mintha bosszúból ölt volna" - mondta. (Forrás: MTI)