Az anyaságról

2014. szeptember 8. 9:42, Habostorta

Tölgyesi-Khell Cynthia szerint kemény munka nőnek lenni Második gyermekét várja Hujber Feri ésszerelme. Cynthia már a kilencedik hónapban van, a elmúlt időszak pedig a sokboldogság mellett rengeteg stresszel is járt, hiszen ilyenkor mindenkibenfelmerül, hogy vajon egészséges lesz-e a csöppség, és hogyan fog megváltozni aszülők kapcsolata a szülést követően.   Lassanelérkezik a nagy pillanat és világra jön a kislánya. Hogy érzi magát kilenchónapos kismamaként?  - Összességében jól, de már nem bánnám, ha a kisasszony előbújna.Ilyenkor már minden probléma, a fekvés, az öltözködés, a mindennapok apróságai.Elméletileg október elején érkezik, gyakorlatilag bármikor megszülethet. Azpedig, hogy kislányunk lesz külön öröm. A fiunkat öt hónapig lánynak hittük,volt is nagy összeomlás, mikor kiderült, hogy nem az. Aztán ez elmúlt és őnekünk a világ nagy ajándéka.   Már gyakorló anyuka, hisz Noel lassan hatéves. Könnyen mentaz anyai üzemmódba állás?  - Nem. Én nem vagyok tipikus anyatípus. Kislányként soha nem voltkülönösebb álmom esküvőről, gyerekekről és nem értettem az ezekkel kapcsolatosközhelyeket sem. Egy teljes évembe telt, mire elfogadtam, hogy anya vagyok.Ennyi időnek kellett eltelnie, hogy átérezzem, ez huszonnégy órás szolgálat.Kicsit meg is ijedtem. Aztán a közhelyek lassan értelmet kaptak. Már tudom,hogy az anyaság kőkemény munka még két embernek is, így minden tiszteletem azegyedülálló szülőké.         Önszigorú szülő?  - Nem vagyok „enyém” típusú anya. Noel nem az enyém, nem a mienk, hanemegy önálló kis emberke. Liberális nevelési elveket vallok, így bizonyos határigszabadon engedem őt. Az én feladatom, hogy megtanítsam az életre, nem pedig az,hogy helyette éljem le azt.   Másként éli meg ezt a várandósságát, mint az előzőt? - Időközben eltelt öt-hat év, s ezt érzem magamon. Noelnél nem produkáltam azelső három hónapban tipikus terhességi tüneteket, most igen. Szerintem amásodik trimeszter a legjobb, addigra elmúlnak a kellemetlen tünetek, már vanegy pici pocak, amiben lehet gyönyörködni, és az ember tele van energiával.Gyakorlatilag szét tudtam volna szedni a házat és újra összerakni.   A legtöbb párkapcsolati elhidegülés a várandósság alatt ésután következik be. Önök a férjével, Hujber Ferivel hogyan őrzik akapcsolatukat? - Ez felfokozott érzelmi állapot, ami valóban nehéz próba elé állítja apárokat. Az első gyereknél nehezebb volt, mert nem tudtuk pontosan, mi fogtörténni. Volt egy kis távolságtartás, Feri jobban féltett, s elsőre ijesztőbbvolt a testem változása is. Noellel tizenöt kilót híztam, amik nagyon nehezenolvadtak le rólam, én pedig türelmetlen voltam. Furcsa, de a kismamák nagyontudják kívánni a testi együttlétet, így szerintem akkor kell igazán vigyázni akapcsolatra, mikor a pici megszületik. Fogjuk a párunk kezét és próbáljukkideríteni, hogy mi zajlik benne.   Ezekszerint önök már az első gyereknél is tudatosan óvták az intim szférájukat? - Ferivel az életünket adnánk a gyerekeinkért, de nem lehetnek csak ők, mert afejedre nőnek. Ez butaság lenne, ők érkeztek hozzánk, nem fordítva. Noel féléves koráig szopizott, ez idő alatt is gyakran kaptunk szülői és nagyszülőisegítséget. Három óránként etettem, így ha kettesben akartunk lenni, akkor eztebbe az időbe kellett be-illesztenünk. Az elején már az is program, ha elmész aboltba és emberekkel találkozol. Tény, hogy kevesebb lett a kettesben töltöttidő, de figyeltünk arra, hogy időnként eljussunk moziba, vacsorázni vagy éppwellnessezni.         Hét hónapos kismamaként szexi fotókon mutatta meg, hogymilyen vonzó is egy gömbölyödő pocak.  - Ferinek tetszettek a „Demi Moore után szabadon” típusú fényképek. Nem vagyokszívbajos, volt kedvem hasonlót csináltatni. Feri csak félig-meddig tudott azegészről. Azt tudta, hogy fotók készülnek, de azt nem, hogy pontosan milyenek.Nagyon tetszettek neki, meghatódott, mikor meglátta őket. Meg is kért, hogy azegyik kerüljön ki a falunkra.   A férje hogyan élte meg a terhességgel járó testiváltozásokat? - Jól, sőt most jobban tetszem neki. Mindennap bókol, hogy milyen gyönyörűvagyok. Sokan nem készakarva, de már ennél a pontnál elrontják. A terhesség egyállapot és nem betegség. Nem szabad elhagynunk magunkat – mert nagyobbaklettünk –, s egész nap a párunk kinyúlt pólójában rohangálni. Miért is tennénk?Egy élet növekszik bennünk, ilyenkor vagyunk csak igazán nők. Soha nem voltbennem félelemérzet a testem változásai miatt és Feriben sem. Ha azon múlik apárom szeretete, hogy hány kilót szedtem fel és van e terhességi csíkom vagysem, mert a közös gyermekünket vártam, akkor az egész kapcsolat hamis, és ezenel kell gondolkodni. Nem a külsőségekért szeretjük a másikat.   Mit tesz azért, hogy nőies maradjon ezekben a hónapokban is? - Figyelek magamra, sokat mozgok. Zumbázom, persze nem olyan intenzíven, mint aterhesség előtt. Megőrülnék, ha nem mozoghatnék. Nem szűntem meg nő lenni,inkább a nőiesség minden részét megélem, olyan természetesek számomra ezek ahónapok, talán, mert tudom, mire számíthatok, mi és hogyan fog történni avégén. Az első három hónapban híztam nyolc kilót, akkor meg is ijedtem, deösszességében eddig tizenegy kilót szedtem fel. Szépen kikerekedtem és eztetszik. Végre vannak cicijeim. A kismamaruha outletből öltözködöm, a nyáriruhákat nagyon szerettem. Szűk darabokat egyébként sem viselek, így semmirőlsem kellett lemondanom. A bőröm pedig gyönyörű és kívánom az egészségesételeket. Szóval sok pozitív dolog is együtt jár a terhességgel.   Hogyan látja a világot, feleségként és majdnem két-gyermekesanyaként? - Nem rózsaszín, de most kerek…      Forrás: Bors

Tovább a teljes cikkre...

Keresés