Vastag Tamás a nőkről
Az énesek elárulja, mit jelentenek számára a nők „Hogy mit jelent számomra a nő? A Joaquin Phoenix főszereplésével készült, A nő című film mindent leír a női nemről. Ez a mozi elmondja, milyenek is vagyunk mi, férfiak és milyenek a hölgyek. Kifejezi, hogy nemcsak egy testbe lehet beleszeretni, lehet az egy hang, egy mozdulat vagy egy illat. Számomra a nő a férfi másik fele. Nem véletlen, hogy a történelem során is minden férfi mögött egy erős nő állt. És a nők erősek, talán még nálunk is erősebbek, lelkileg legalábbis biztosan. Ma már egy szelídebb világ van, de a háborúk idején ők sokkal keményebbek és erősebbek voltak, mint mi, férfiak. Nemcsak lelkileg, de mentálisan is. Mi képviseljük a fizikai erőt, de a nők támogatása és segítsége nélkül képtelenek lennénk ezt minden helyzetben kamatoztatni. Az emancipáció, mint folyamat szerintem csak egy illúzió. A feminizmus térhódításával a nők pont az ellenkezőjét érték el annak, amiért valójában a mozgalom elindult. Régen a házasság egy olyan kötelék volt, melyben mindkét fél tisztában volt azzal, hogy kapcsolatuk egy életre szól. A férfi támaszként tekintett a nőre, aki mellette van jóban-rosszban, a nők pedig biztos háttérben nevelhették fel a gyerekeket és gondoskodhattak a családról. Ma már egy másodperc alatt ki lehet mondani egy válást, a férfi felelősség nélkül bármikor leléphet – magára hagyva a nőt. A nők efféle kiszolgáltatottsága is az emancipáció kolonca. A feminizmus az egyik kezével ad, a másikkal elvesz. Szokás mondani, hogy két év együtt járás és hét év házasság az a két kritikus pont, amit ha egy kapcsolat túlél, akkor tényleg működik a szerelem. Fiatalon sok emberben a testiségre helyeződik a hangsúly, de ez is csak egy illúzió, a látszat, amely néhány év alatt a fiatalsággal együtt tovatűnik. Ezért úgy vélem, egy párkapcsolatot nem lehet a testiségre építeni. A kritikus pontokat, állomásokat mindenki megéli, és nyilván kellő érettség kell ahhoz, hogy értékelni tudjuk. Mire eljutunk ezekig a pontokig, már olyan belső tulajdonságokat, értékeket keresünk, melyek a társas együttéléshez harmonikus alapot biztosítanak, és egy kiegyensúlyozott párkapcsolat zálogai. Ahhoz, hogy a nő és a férfi megtalálja a közös nevezőt, a kompromisszumot, és el tudja viselni, hogy a másiknak van igaza, még akkor is, ha legbelül tudja, hogy nincs – ez a szerelem. Számomra az édesanyám a legfontosabb nő, és a tökéletes párkapcsolat példaképe, az a szüleim házassága. Apukám is mindig vett virágot a nőknek, én is így teszem – megérdemlik.”