A szerelem segített

2015. február 25. 9:06, Habostorta

Kulcsár Edina már öt éve szereti Mátét, aki nélkül nem sikerült volna nyernie Szinte mindigmosolyog, és az összes, modellekkel kapcsolatos negatív sztereotípiára rácáfolKulcsár Edina. A Miss World világversenyének második helyezettje, vagyis avilág második legszebb hölgye olyan természetes és szerény, mintha csak a sarkikisközértben dolgozna, és már több mint öt éve van együtt a szerelmével.   – Hogyan ismerkedtekmeg a párjával? – Egyközös ismerősünk születésnapján találkoztunk először Mátéval. Mindkettőnknekvan csivavája, ezért a barátok azt gondolták, azonnal be kell mutatni egymásnak,össze kell hozni minket. Mondjuk nagyon rábeszélni egyikünket sem kellett,szerelem volt első látásra. Már első alkalommal meg akart csókolni, és bár avonzalom megvolt, nem hagytam. A buliban való ismerkedést egyébként semkedvelem, pláne nem úgy, hogy az első csók is ott csattanjon el. Ennélkonzervatívabb vagyok. Másrészt volt ebben taktika is, nem akartam, hogy azthiggye, könnyen kapható vagyok. Komoly kapcsolatot akartam. Másodjára aMargitszigetre vitt, kaptam virágot, vacsoráztunk, ott már engedtem neki(mosolyog).   – Mivel lehet levenni a lábáról és elvarázsolni? – Nincs kifejezett férfiideálom, eddig minden fiúm másmilyen volt. Mátéban akisugárzása és a magabiztossága fogott meg, és nagyon tetszett, hogyláttam, mennyire odavan értem. Udvarias mindenkivel, nem csak a nőkkel, engemis minden reggel megdicsér, hogy milyen szép vagyok, és mindig kedveskedikvalamilyen aprósággal. Nem csak ajándékra gondolok, sokszor egy gesztus iselég.         – Ezek az apró gesztusok kellenekahhoz, hogy hosszú távon is működőképes legyen egy kapcsolat? – Ezek is, de a legfontosabb az, hogy ne hagyjuk ellaposodni, mindig tartsukmeg a tüzet. Mindketten sokat dolgozunk, de kettőnkre mindig szakítunk időt, ésfontos az is, hogy hosszú kapcsolatban se felejtsen el egyik fél sem adnimagára. Sokan gondolják azt, hogy ha már megvan valaki, nincs mitől tartani, ellehet lustulni. Szerintem ez nagy hiba. Sokkal nehezebb megtartani egykapcsolatot, mint megszerezni valakit. Egy éve például, amikor bulizni voltunkegy brazil barátnőmmel, elképedve láttam, hogy bár nyilvánvaló volt, hogyegyütt vagyunk, a lányok csak úgy simultak Mátéhoz. Nekem ez nem fér bele,ezért is járunk inkább szűk baráti társaságba szórakozni. Nem csodálom, hogyilyen körülmények között sokan féltékenyek a párjukra.   – Ön mégiscsak a világ második legszebbnője, sosem féltékeny a párja? – Próbálok úgy élni, hogy erre ne adjak okot. Sok a sztereotípia a modellekkelkapcsolatban, és tényleg sokaknak rossz irányba fordulnak a dolgaik. Én ennéljóval céltudatosabb vagyok, talán ezért sem találtak meg soha olyan ajánlatok,amik nagyon kényelmetlenek lettek volna. Az a biztos, ha egy lány nem is adesélyt a viselkedésével a félreértésekre. A modellkedés sem csupán arról szól,hogy valaki szép, kell hozzá precizitás, pontosság és megbízhatóság. Empatikusés közvetlen vagyok, ezt akár félre is lehetne érteni, de amennyire közvetlenvagyok, olyan hamar ennek ellenkezőjét is tudom produkálni. Ha például aztérzem, hogy valaki át akar verni, sokáig tűrök, majd többször szólok, próbálommegbeszélni a konfliktust, egy bizonyos határon túl pedig bezárkózom. Onnannincs visszaút nálam. Talán ezért is nincs barátnőm, sokat csalódtam. Mindigmagamból indulok ki: én nem tudnék átverni senkit, nekem az árulás nem férbele. A lányok féltékenyek és pletykásak, én pedig nem érek rá ezzelfoglalkozni. A párommal, dédimmel és anyukámmal mindent meg tudok beszélni. ­Vannakbarátaim, de általában tartom a három lépés távolságot, viszont mindig őszintevagyok, és ezt várom el másoktól is.       – Az élet minden területén ennyire határozott? – A világ nekem sem csak fekete és fehér, de próbálom tartani magam azelveimhez. Mivel sokat csalódtam, jó emberismerő vagyok, régen sokkal naivabbvoltam. Csak sok fájdalom és sírás árán jöttem rá, hogy ki kell zárni azéletünkből azt, ami nem szerez örömet. Nem élek burokban, ha probléma van, nemfordítok hátat, megpróbálom megoldani. De ha nem megy, egyszerűen kiküszöbölöm.   – A párja sosem volt ellene annak, hogymodellkedjen? – Nem, mindig támogatott. Nagyjából akkor kezdtem modellkedni, amikor őtmegismertem, és tulajdonképpen a mostani koronámat is neki köszönhetem.Egyáltalán nem volt akkor önbizalmam, túl voltam pár igazán romboló hatásúpárkapcsolaton. Amikor Mátéval találkoztam, akkor is attól féltem, hogy olyanlesz, mint az előzőek voltak: aki visszafog, korlátoz, féltékeny. Melletteviszont igazán boldog, szabad és kiegyensúlyozott voltam és vagyok,tulajdonképpen ez látszik rajtam. Ha most visszanézem azokat aképeket, amelyek akkor készültek, szinte rá sem ismerek önmagamra.   – Sokat van távol a munkája miatt, alondoni verseny egy hónapig tartott. Nem viseli meg a kapcsolatukat a távolság? – Előfordul, hogy naptárral egyeztetünk, de egymásra mindig szakítunk időt. Hacsak egy ebédre tudunk összefutni a városban, akkor is, este pedig mindigegyütt vagyunk. Az egyhónapos londoni távollét sem volt szokatlan, előfordultmár, hogy egy hónapnál is többet töltöttem távol. Szerintem a hiány még jót istesz a kapcsolatnak, de ez persze emberfüggő. Ha két féltékeny embertalálkozott volna, ez biztos nem lenne így. Mi viszont annak örülünk, ha amásik a távollétünkben is boldog: Máté nélkülem is bármikor elmehet bulizni.Biztos vagyok magamban és benne is, megadok neki mindent, hogy ne kelljenmáshoz szaladnia. Gondolok itt az ágyra és a háztartásbeli dolgokra is, de alegfontosabb szerintem ebből a szempontból a lelki támasz, hogy ha problémájavan, ne mással kelljen megbeszélnie.         – Öt év után is nagyon szépen ésszeretettel beszél a párjáról. Sosem szoktak veszekedni? – Senki sem tökéletes, mi sem. De nem szabad arra alapozni az első kisebb vitaután, hogy majd úgyis jön egy jobb, mert ez egyáltalán nem biztos, inkább megkell beszélni mindent. Máté nagyon szeszélyes, hamar felkapja a vizet, deugyanolyan hamar meg is nyugszik. Viszont, ha a vita hevében mond valamibántót, én azon sokáig rágódom. De ha sokáig nem történik valami, akkor meg éntalálok ki: vagy egyből rájön, hogy cukkolom, és akkor nevetünk rajta, vagyvita lesz a vége. De mi szeretjük ezeket a vitákat, szerintem ez is kell a jókapcsolathoz. A másik, amivel őrületbe tud kergetni: ha akar valamit, akkor aztelmondja vagy hússzor. Én meg persze csak azért sem csinálom úgy, ahogy őszeretné, minél többször mondja.   – Hogyan tervezik aközös jövőt? – Aszüleim nem voltak házasok, kicsi voltam még, amikor szétmentek. Aztán anyumindig küzdött a párkapcsolataival. Szerintem a lányok általában kétféle utatkövetnek: vagy azt, amit az anyjuk, vagy éppen az ellenkezőjét. Én ez utóbbitválasztottam, vagyis Mátéval szeretném leélni az életem, úgy, hogy nemhátráltatjuk a másikat. Szeretnénk esküvőt, talán már jövőre, de a munka és azanyagi biztonság megteremtése most fontosabb. Anyagilag és érzelmileg is együttfejlődünk. Mindig úgy éltem az életem, hogy minden akkor történjen, amikortörténnie kell, így lesz ez az esküvővel is. Gyereket is nagyon szeretnénk,tulajdonképpen az első pillanattól fogva beszélünk róla. Szeretnék fiatalanyuka lenni, de két-három évet még várunk. Anyu 18 éves volt, amikor születtem,ezért so­ká­ig azt gondoltam, kifutok az időből, de rájöttem, hogy ez nemverseny. Szeretnék biztos anyagi hátteret, hogy mindent megadhassak neki.        Forrás: Bors

Tovább a teljes cikkre...

Keresés